Három ikonikus fénykép, amit megidéz a Ruben Brandt, a gyűjtő című film

A Ruben Brandt, a gyűjtő című filmben számtalan képzőművészeti utalás található, ugyanakkor néhány fotóművészeti alkotást is megidéz Milorad Krstić rendező. André Kertész, Brassaï és Henri Cartier-Bresson képei, amelyek animált formában egy-egy pillanatra feltűnnek a képsorok között, a fotóművészet ikonikus darabjai.

André Kertész: Villa (1928)

André Kertész: Villa (1928) © Estate of André Kertész © moma.org

André Kertész (1894–1985) 1928-ban készítette Villa című képét, amely az egyik legismertebb alkotása. A kép témaválasztásában egyszerű – egy villa egy asztalon lévő tányér szélén fekszik –, formailag pedig jól mutatja Kertész modernista eszköztárát, melynek egyik eleme az egyes tárgyak közelről való lefényképezése. A letisztult kompozíció illik a tárgy funkciójához – a villa nem egyszerűen csak egy formailag szép tárgyként van megörökítve, mint eszköz is megőrzi a tulajdonságait. Ugyanakkor több egy konyhai eszköz szimpla dokumentálásánál, a fénykép a villa egyszerű geometriájának és formájának szépségét hangsúlyozva poétikus atmoszférát teremt. A fotó egyszerre realisztikus és misztikus, absztrahált, mégis felismerhető. A Villa többrétegűségét jól mutatja, hogy szerepelt a párizsi Salon de l’Escalier tárlaton 1928-ban – ahol a modern fotográfiát és annak előfutárait mutatták be – és a stuttgarti Film und Foto kiállításon 1929-ben – amely a modern európai és amerikai vizuális művészeteket prezentálta majdnem kétszáz művész több mint ezer alkotásán keresztül –, de a német Bruchmann-Besteck ezüstgyár is felhasználta egy hirdetésében.

Brassaï: Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán (1932)

Brassaï: Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán (1932) © Brassaï

Brassaï (1899–1984) az 1920-as és az 1930-as években megörökítette Párizs utcáit, kávézóit, hétköznapi és híres embereinek arcait. 1932-ben jelent meg az Éjszakai Párizs (Paris de nuit) című albuma, amelyben a fotográfus hatvan fényképe és Paul Morand (1888–1976) francia író szövegei szerepeltek. Ebben kapott helyet a Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán című képe is, amely 1932-ben készült. Brassaï – sok más, a nagyvárosi éjszakai élethez tartozó figura mellett – az „Útkereszteződések Vénuszai”-t, vagyis az utcán álldogáló prostituáltakat is gyakran fotózta. A fény-árnyék hatás – a jobbról érkező fény, a hosszú árnyék – és a várakozás rejtélyes hangulatot, a bizonytalanság érzetét kelti.

Henri Cartier-Bresson: Juvisy (1938)

Henri Cartier-Bresson: Juvisy (1938) © Henri Cartier-Bresson/Magnum Photos, courtesy Fondation Henri Cartier-Bresson, Paris © moma.org

Henri Cartier-Bresson (1908–2004) Juvisy című fotója 1938-ban készült. A francia fotográfus 1936-ban baloldali lapoknak – Ce Soir, Regards – kezdett el dolgozni, fotóesszéket készíteni. Fotóriporterként a szerkesztők megbízásai és az általuk támogatott ideológia szerint fotózott. A Ce Soir-nak politikai gyűléseket kellett megörökítenie Párizsban, a Regards-nak pedig a munkások számára előnyös szociális intézkedéseket, amelyek csak baloldali kormány alatt voltak lehetségesek. A népfront kormánya 1936 tavaszán került hatalomra az országban, egyik legfontosabb vívmánya az az 1938-ban életbe léptetett törvény volt, melynek következtében a francia munkások évente két hét fizetett szabadságot kaptak. Cartier-Bresson megbízása az volt, hogy készítsen egy átfogó sorozatot, amely ennek a változásnak a társadalmi hatását mutatja be. Ez a kép ennek a munkának egy darabja, bár csak egy hétvégi kiruccanást, nem pedig vakációt örökít meg. A fotó Juvisy-ben készült, amely a fővárostól körülbelül tizenöt percre van vonattal. A fényképen szereplők társadalmi státuszát a munkásosztályra jellemző ruha és a gondozatlan folyóparti szakasz reprezentálja. A piknikezők a Marne folyó partján ülnek – a kép megmutatja a barátság, a joie de vivre érzését egy kellemes délutánon, amikor az emberek esznek-isznak, beszélgetnek. Ez egy olyan ünnepi kép, amely a mindennapi francia élet egyik aspektusának – a hosszú vasárnapi ebédeknek – sűrített vizuális megjelenítése, ugyanakkor sajátos történelmi helyzetbe ágyazott, aktuális társadalmi és politikai események lenyomata is.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című film előzetese

Források:
Noel Bourcier: André Kertész. Phaidon Press, London, 2001
André Kertész – The Art Story

Brassaï, Paul Morand: Paris de nuit. Arts et Métiers Graphiques, Párizs, 1932
Brassaï. The Secret Paris of the Thirties. Ford.: Richard Miller. Pantheon Books, New York, 1976
Peter Galassi: Henri Cartier-Bresson: Juvisy (1938). Audioguide átirat, 2010
Susan van Wyk: Henri Cartier-Bresson: Juvisy, France

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük