3+1 dolog, amit Lartigue-tól tanulhatsz a fotográfiáról

Jacques Henri Lartigue (1894–1986) francia művész, amatőr fotográfus volt, aki hatéves korától kezdve örökítette meg élete, családja eseményeit. Elsősorban a századforduló bohém, arisztokrata világáról készített képeivel lett ismert, de a későbbi és a színes fotói is különleges látámódról árulkodnak. Most megmutatunk három plusz egy dolgot, amelyre pályafutása és képei tanítanak.

Neal White: Jacques Henri Lartigue, 1974 © Neal White/luminous-lint.com

1. Nézz figyelmesen!

Lartigue már gyerekként elkezdte tudatosan figyelni a külvilágot, az előtt, hogy egyáltalán fényképezőgépe lett volna: „Saját visszaemlékezése szerint, úgy tűnik, hogy [Lartigue] ötévesen fedezte fel a modern fotográfiát, fényképezőgép nélkül: »A nyári vakáció idején túl fiatal voltam, hogy csatlakozzak a bátyám és a barátai játékához – én voltam a ‘megfigyelőjük’. Zsonglőrködtek, kézenálltak vagy automobil-versenyeket tartottak ládákra szerelt kerekekkel. Csak megfigyelő voltam, de titokban, mélyen magamban, nagyszerű felfedezést tettem! Az által, hogy kinyitottam és becsuktam a szememet egy ‘bizonyos módon’, megtaláltam a módját, hogy megörökítsem az összes képet, amely tetszett!« A következő évben elkészítette első fényképét, utána nem sokkal pedig megkapta azt a kézikamerát amelyre szüksége volt ahhoz, hogy megörökítse a versenyeket, az ugrálásokat, a mozdulatokat” – írta 1963-ban John Szarkowski Lartigue-ról.

Jacques Henri Lartigue: Chateau de Rouzat, 1905 © Jacques Henri Lartigue/artsy.com

2. Fotózd azt, ami körülvesz és érdekel!

Lartigue legtöbb gyermekkori képe – érthető módon, hiszen egy gyerek nem utazik messzi, egzotikus helyekre, hogy képeket készítsen – a családját, illetve annak különböző tevékenységeit örökíti meg. A feltalálókkal és kalandorokkal teli, gazdag családot könnyelműség és energikusság jellemezte. Az apja (ő tanította fényképezni is Lartigue-ot) például vitorlázórepülőket és versenyautókat épített – ennek a háttérnek köszönhetően a fiú a modern kor találmányaival, eszközeivel is rendre kapcsolatba került. Lartigue és fényképezőgépe pedig ott volt mindenhol, a családi bolondériák és szenvedélyek mind megjelennek a fotóin. Ugyanakkor később is, egész élete során a közvetlen környezetében találta meg a képei tárgyát: családi élet, játékok, sportok, vakációk, híres barátok, de a természet is lenyűgözte (különösen a virágok), folyamatosan dokumentálta a világ változó apróságait, vásznon és filmen egyaránt.

Jacques Henri Lartigue: Uszoda Château de Rouzat-ban, az unokatestvérem, Jean Hauget, 1910 © Jacques Henri Lartigue/moma.org
Jacques Henri Lartigue: Az Automobile Club de France nagydíjának versenye, Dieppe, 1912 © Jacques Henri Lartigue/moma.org

3. A látás öröme

Lartigue a szó klasszikus értelmében vett amatőr volt. A kor legjobb eszközei álltak a  rendelkezésére és a család anyagi helyzete lehetővé tette számára, hogy a hobbijainak élhessen – így mindenféle kényszer nélkül, kizárólag a saját kedvére fotózhatott. Tinédzserként ugyan eladott néhány képet sportmagazinoknak – ezeket sem megrendelésre készítette –, később azonban festő lett, és felnőtt kora nagy részét képzőművészként és dizájnerként töltötte. A fotózást mindeközben sem hagyta abba. Ugyanakkor nem azért fényképezett, hogy a képeit kiállítsa vagy megjelentesse, a fotói évtizedeken keresztül csak családi albumokban kaptak helyet. Első egyéni kiállítását John Szarkowski rendezte meg a MoMA-ban, 1963-ban – Lartigue ekkor hatvankilenc éves volt. „A fotográfust csak az élet iránti étvágy tartja meg: a médium egyszerűen csak közvetítő” – írta Szarkowski Lartigue kapcsán, akinek az élet szeretete, a látás öröme egész élete során megmaradt. „Bármi történjen, az nekem rendben van. Még most is, amikor az emberek azt mondják, rossz idők járnak, elbűvölő dolgokat találok. Minden idő lehet boldog, minden ország lehet szép” – mondta Lartigue 1983-ban.

Jacques Henri Lartigue: Avenue des Acacias, Párizs, 1911 © Jacques Henri Lartigue/moma.org
Jacques Henri Lartigue, Havanna, Kuba, 1957 © Ministère de la Culture France/ Association des Amis de Jacques Henri Lartigue, France

+1 Szeresd a színeket!

Bár Szarkowski csak Lartigue korai, fekete-fehér képeit állította ki – és később ezek a fényképek kerültek be a fotótörténeti munkákba –, a művesz életében a színek is fontos szerepet játszottak. Minthogy festő (is) volt, talán nem meglepő, hogy színes fotókat is készített: „Az élet és a szín számomra elválaszthatatlanok egymástól” – mondta. Először 1912 és 1927 között fotózott színes filmre, mielőtt annak korlátai miatt és a szükséges eszközök hiánya végett abba nem hagyta – az akkori színes film még nem volt alkalmas arra, hogy megörökítse a spontán pillanatokat. Az 1950-es években azonban ismét elkezdett színes filmeket tenni a Rolleiflex és Leica gépeibe. Ekkor írta: „Hogy nem indíthat meg valakit a színek által nyújtott harmónia? Amíg se nem túl nyers, se nem túl éles, bizonyos homályosság miatt számomra a színes fotográfia tűnik a legalkalmasabbnak a báj és a költőiség kifejezéséhez – olyan költőiséghez, amelyhez jól illik egy kis humor”.

Jacques Henri Lartigue: Florette, Piozzo, Olaszország, 1960 © Ministère de la Culture France/ Association des Amis de Jacques Henri Lartigue, France
Jacques Henri Lartigue: Florette keze, Brie-le-Néflier, Franciaország, 1961. június © Ministère de la Culture France/ Association des Amis de Jacques Henri Lartigue, France

Jacques Henri Lartigue színes képei 2019. június 7. és 2019. szeptember 1. között a Capa Központban megrendezett Jacques Henri Lartigue – Life in Color című kiállításon láthatóak.

Források:
John Szarkowski: The photographs of Jacques Henri Lartigue. MoMA, New York, 1963
Kevin Moore: Jacques Henri Lartigue: The Invention of an Artist. Princeton University Press, New Jersey, 2004
Lartigue’s life in colour
Martine D’Astier, Martine Ravache: Lartigue. Life in Color. Abrams Books, New York, 2017
Robert Hirsch: Seizing the Light. A Social & Aesthetic History of Photography. Routledge, Taylor & Francis Group, New York, 2017
Snap judgment: how photographer Jacques Henri Lartigue captured the moment


Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük