A tizenegy európai ország tizenegy fotográfiai intézménye együttműködéseként megvalósuló European Photography Platform Futures projektjének egyik fő célja feltörekvő tehetségek felfedezése és a nemzetközi fotográfiai életbe, különös tekintettel a műtárgypiacra való bevezetése. Az öt kiválasztott fiatal alkotó részt vehet és bemutatkozhat az idei Unseen Amsterdamon. Ismerd meg a Capa Központ idei Futures-tehetségeit, akiket a fotográfiához fűződő viszonyukról, munkájukról, jövőbeli terveikről kérdeztünk!

Ladocsi András

Ladocsi András (1992) igazság keresésére és megismerésére irányuló vágya mindig az aktuálisan vizsgált tárgyból indul ki. Munkái képesek megnyugtatni és gyönyörködtetni szemlélőjét, de arra is, hogy felkavarják. Fényképein a naturalizmus és a realizmus jegyei nagy mértékben esztétizált, feszes kompozíciókba rendeződnek. Nézőpontja folyamatosan ingadozik a személyesség és a távolságtartás között, és miközben a képeken jól érezhető Ladocsi rendszerező szándéka és akarata, a neutrális térhasználat, a semleges hátterek, a stilizált terek lehetőséget adnak az értelmező számára is a személyes jelentésadáshoz. Munkáiban az intellektuális és esztétikai sokszínűség ellenére kezdettől fogva érezhető egy jellegzetes összetartó erő. Nem valamilyen erőltetett stilisztikai modorosságról van szó, inkább egy sajátos látásmód határozott és sikeres megjelenítéséről.

Mikor és hogyan találkoztál először a fotográfiával? Miért és hogyan vált fontossá számodra?

Volt egy edzőtársam az uszodában, aki elkezdett graffitiket fényképezni, és ez nagyon megtetszett nekem, ezért én is elkezdtem őket fotózni, aztán sok mást is, végül eldöntöttem, hogy szeretnék ezzel komolyabban foglalkozni. Igazán fontos az egyetem előtti évben lett, amikor elkezdtem laborálni.

Miként látod a fotográfiához fűződő viszonyodat, hogyan használod ezt a médiumot?

Leginkább önkifejezésre és a magam szórakoztatására használom. Próbálom a körülöttem zajló világot megérteni a fotográfia segítségével, ezenfelül pedig ez a kedvenc időtöltésem, szóval akkor vagyok a legboldogabb, amikor látok egy izgalmas szituációt a keresőben, vagy egy számomra szép tónust egy papíron.

Milyen kérdések foglalkoztatnak leginkább általában, és hogyan reflektálsz ezekre a munkáidban?

Általában az egyén és a közösség viszonya és az önreflexió foglalkoztat, illetve a mindennapos dolgok, legalábbis amiről én úgy gondolom, hogy mindennaposak, így az ember már nem is figyel fel rá, azonban ha lefotózom, akkor szembesül vele.

Hogyan látod a fotográfia jelenlegi helyzetét, illetve jövőjét?

Azt gondolom, hogy a fotográfia egy rendkívül fontos kulturális luxus, amit nem szabad nélkülözni. A digitális képalkotás radikális ízléstelenséghez vezetett, amit közösségileg lehet csak orvosolni, és amíg inkompetens személyek kapnak vezető pozíciót a médiában, addig ez a vizuális szegénység csak gyarapodni fog. Az a fotográfia, amit értékesnek tartok, jelenleg rendkívül kis számban létezik az országunkban, azonban, remélem, hogy idővel ez változni fog.

Min dolgozol most, mik a terveid a közeljövőben?

Most az emberi test ábrázolásával foglalkozom a testképzavaron és a táplálkozáson keresztül. Felvettek a londoni Royal College of Art fotós mesterkurzusára, ott is ezzel szeretnék foglalkozni, azonban ehhez az kell, hogy megkapjam a vízumot és elő tudjam teremteni a kellő financiális forrásokat a tanulmányaimra. Jelenleg ezen dolgozom mindennap.

Válogatás Ladocsi András képeiből

Ismerd meg a Capa Központ többi Futures-tehetséget is!