A Fortepan képes cikksorozata új formátumban, vadonatúj tartalmakkal és új felületen jelentkezik szeptember 18-a óta minden pénteken délelőtt a hetifortepan.capacenter.hu címen. A korábban az Index nagyképes felületén futó, mostantól a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ gondozásában megjelenő cikksorozat a Fortepan digitális fotóarchívumhoz beérkező fényképeken megelevenedő történeteket dolgoz fel gazdagon illusztrált bejegyzésekben.
A 2021. márciusban és áprilisban megjelent cikkeket most összegyűjtöttük egy posztban.
Így cigiz(t)ünk mi – Amikor még úton-útfélen rágyújtottunk
Ma már szinte elképzelhetetlen, hol mindenhol volt lehetőség rágyújtani a 20. század legnagyobb részében, ha valakinek épp kedve – és képe – volt hozzá. Képe, mert bár tiltó törvényeket csak viszonylag a közelmúltból ismerünk, a dohányosok és a nemdohányzók harca azért időtlen idők óta tart. Fotóinkon ez kevésbé szembetűnő, de mi azért tudjuk, amit tudunk, lássunk néhány korabeli sztorit. Olvass tovább!
A színek színe – Bartis Attila írása a vörös dominanciájú Fortepan képek apropóján
A feketét és a fehéret hagyjuk, azok nem színek. A fekete-fehér az valami egészen más. Az pincesötét és nyers, töretlen fény, gyász vagy béke, jin-jang, igaz-hamis, jó-rossz, jobb esetben a kettő közti szürkeskála, a fekete-fehér a színvakok világa, meg azoké a makacs fotográfusoké, akik még mindig nem látják be, amit mások már rég beláttak, hogy ha a legelső fénykép valami csoda folytán színes, akkor a kutya sem kínlódott volna évtizedekig, hogy feltalálja nekik a fekete-fehéret. Olvass tovább!
Árvaház Kőszegen – Egy MÁV Gyermekotthon egyenruhás gyerekeinek mindennapjai
Szilencium, indiántábor, munkásmozgalmi múzeum, vigyázzban álló egyenruhás kiskamaszok és a fényképezőgépet próbálgató intézetis gyerekek. A kőszegi MÁV Gyermekotthon a szocializmusban is különös iskola a határon volt, Ottlik eredetijétől alig néhány száz méterre, de jobb éveiben annál talán családiasabban. Az otthon évtizedeket átívelő képei az egyik nevelőnek, Baráth Endrének köszönhetően váltak közkinccsé. Olvass tovább!
Játék és mozgás a nagyvárosban – Minden tér játszótér, minden utca sportpálya
Kevesen gondolnak bele a fővárosban, hogy az utca, amin nap mint nap végigbuszoznak, vagy a tér, amin minden reggel átvágnak, nem csak közlekedési felület, de tökéletes sportpálya és játékterep. Könnyen lehet, hogy egykor nagyokat snúroztak ott, ahol most kocsink parkol, a közeli parkban pedig néhány évtizede még egész nyáron hallani lehetett a pingponglabdák pattogását, s az ember nem sétálhatott anélkül, hogy a sakkozókat ne kibicelte volna. A nagyvárosok lakói a huszadik században is szívesen sportoltak és játszottak a friss levegőn, függetlenül attól, hogy tél volt-e vagy nyár, gazdagok voltak-e vagy szegények. Olvass tovább!
Hírességek árnyékában – Ismert emberek családi körben
Milyen apa volt Móricz Zsigmond? Hogyan becézte Kádár Jánost a felesége? Miért lehet átok, ha valaki nagyon hasonlít az apjára? Fényképek és visszaemlékezések segítségével jártunk utána, hogy milyenek voltak híres magyar művészek és politikusok a hétköznapokban, házastársuk és gyerekeik körében. Olvass tovább!
A második világháború alatt és közvetlenül utána a kereskedés egyre burjánzóbb jogtalan formái teljesen abszurddá tették a modern ember célracionális viselkedését. A tömegesen előforduló emberi tragédiák közvetlen közelében pedig nem volt kirívó az illegális haszonszerzés sem. Budapesten az engedély nélküli utcai árusítást az 1940-es évek végén a fővárosi politikusok „illegális közterület-foglalásnak” titulálták, a hatalmi narratíva azonban kikerülte, hogy mi lehetett az árusok sikeres eladásainak az oka. Az alábbi fényképeken látható személyek nem kényszerültek az utcát ténylegesen elfoglalni vagy éppen a potenciális vásárlókat nógatni, a vevők sokkal inkább mágnesként vonzódtak a portéka megvillantása után az alább részletezett, magnetikus helyszínekhez. Bezsenyi Tamás kriminológus írása. Olvass tovább!
Mezőgazdaság a fővárosban – Kótya-vetye és grillcsirkézés az országos mezőgazdasági vásárokon
A vásárok rengeteget változtak az elmúlt néhány ezer évben, de abban talán egy sem volt kivétel, hogy összekapcsolták az üzletkötést a szórakozással. A modern vásárok története is vagy kétszáz éve kezdődött, de a hagyománnyal a huszadik században sem szakítottak. A Fortepanról ezúttal az egyik legismertebb szakkiállítás, az országos mezőgazdasági vásár képeiből válogattunk. A neve sokat változott az idők alatt, mint ahogy a rendezvényen megjelenő állatok, gépek, épületek és politikusok is. Sok minden azonban szinte a kezdetek óta ugyanolyan, némelyik fotóról talán meg se mondanák, mikor készült. Olvass tovább!
Az első lépések – A 20. század a rajtvonalon
Hogy került az óceánon elsőként átrepült magyar gép a felcsúti kukoricásba, ki karambolozott a legelső budapesti villamossal, és mikor festették az első turistajelzéseket a mátrai erdők fáira? Az unásig ismert, híres „elsők” mellett akadnak szép számmal olyanok is, akik és amelyek érthetetlenül feledésbe merültek. Olvass tovább!
„Ők a nagyszüleim!” – Nagy ráismerések a Fortepannak küldött olvasói levelekben
Időről időre megmelengeti minden Fortepan szerkesztő szívét, amikor valaki klaviatúrát ragad és megírja egy Fortepan fotó történetét vagy éppen azt, hogy az egyik fényképen ráismert egy rokonára, barátjára, volt osztálytársára. Ezek az üzenetek jó visszaigazolásai annak, hogy ezekért a felismerésekért (és még sok másért is) érdemes archív fotókkal foglalkozni. Az elmúlt időszak Fortepannak címzett olvasói leveleiből, Facebook kommentjeiből válogattunk tizet. Olvass tovább!
Kövesd a Heti Fortepan új cikkeit is!