A Heti Fortepan cikksorozat a Fortepan digitális fotóarchívumhoz beérkező fényképeken megelevenedő történeteket dolgoz fel gazdagon illusztrált bejegyzésekben. A 2021. szeptemberben és októberben megjelent cikkeket most összegyűjtöttük egy posztban.
Az ellenállók divatja – Kádban koptatott farmer, tarisznya, Alföldi papucs, csak ne a konfekció!
A divat akkor is a kedvenc beszédtémáink közé tartozott, amikor a merész álmokhoz – a nyugati vagy a mai viszonyokhoz képest – meglehetősen szerény lehetőségek társultak. De annak ellenére, vagy épp azért, mert alig lehetett valamit kapni, a hiánygazdaság éveiben készült fotók szereplői nem egyszer meglepnek bennünket stílusos és sajátos öltözékeikkel. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Fényből grafitba – Fotográfia és animációs film násza Orosz István életművében
Még ha szerves része is az animációsfilm-készítés folyamatának, kevés szAlföldi Amszterdam A vidéken kerékpározók észrevétlen sikertörténete A kerékpározásról ma legtöbbünknek holland vagy dán városok ugranak be először, pedig nálunk is komoly hagyománya van a bringázásnak és a vidéken biciklizőknek köszönhetően még mindig az EU egyik „legkerékpárosabb” országa vagyunk. A dél-alföldi régióban például minden harmadik felnőtt elsődleges közlekedési eszköze a bicikli. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása.ó esik arról a szerepről, amit a fotográfia tölt be az animációs filmek születésében. Pedig Orosz István grafikusművész Fortepan archívumnak adományozott felvételeiből egy egész életmű története bontakozik ki. Írta: Balázs Zsuzsanna, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Alföldi Amszterdam – A vidéken kerékpározók észrevétlen sikertörténete
A kerékpározásról ma legtöbbünknek holland vagy dán városok ugranak be először, pedig nálunk is komoly hagyománya van a bringázásnak és a vidéken biciklizőknek köszönhetően még mindig az EU egyik „legkerékpárosabb” országa vagyunk. A dél-alföldi régióban például minden harmadik felnőtt elsődleges közlekedési eszköze a bicikli. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása. Írta: Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Automaták és önkiszolgálók a szocializmusban – A bőség és hatékonyság illúziója a hiánygazdaságban
November 7-én nyílik meg a Rákóczi úti Mézes Mackó, benne Budapest első automata zenegépe, amiben a mulatság mindössze egy forintba kerül – számolt be 1956. október 22-én az újság az automatizáció terveiről. Rövidesen sor kerül az első teljesen automata-büfé felállítására is a Lenin körút sarkán, írták, ahol főtt virslitől a pohár sörig, szendvicstől a cukrászsüteményig mindent automata-gépek szolgálnak majd ki. „Az első budapesti automata-büfé sikere dönti majd el, hogy a város egyéb pontjain is nyílnak-e hasonló »robot-üzemek«.” Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
A kultúrházak aranykora – Tévénézőklub, bűvöskocka-verseny és lottósorsolás a művházakban
A „művház” mindenkinek mást jelentett. Egyeseknek a helyet, ahová néptáncolni vagy művészi tornára járt, másnak a fellépési lehetőséget az amatőr zenekarával, esetleg a szalagváltó, a lagzi vagy falunapi műsor helyszínét. A klubot, ahol lehetett kártyázni, bélyegeket cserélni, fotózni tanulni, számítógépet építeni vagy beszélgetést hallgatni egy olyan színésszel, aki a tévében is szokott szerepelni. A programok művelődési házanként változtak ugyan, de az kétségtelen, hogy generációktól függetlenül a legfontosabb közösségi terek voltak a huszadik század második felében. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
A Vöcsök, a Kópé, a Nemere és a többiek – A vitorlázórepülés (első) 100 éve Hármashatárhegyen
Egy szép fekvésű – és ideális légáramlatokkal büszkélkedő – reptér, amely látta talán az összes magyar tervezésű vitorlázórepülőt, amelynek zöld füvét sokáig birkák tartották karban, és ahol a Malév és a mai légitársaságok több pilótájának a karrierje indult. A neve egybeforrt a magyarországi vitorlázórepüléssel, amelyet egy pontosan száz évvel ezelőtt megalakult sportrepülő klub honosított és szerettetett meg idehaza. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Csak a mozgás volt állandó – A kortárstánc útja a múltba fagyott gulyáskommunizmusban
A Kreatív Mozgás Stúdióba (KMS) az 1980-as években táncoslegendák érkeztek a világ minden tájáról tanítani, miközben a műhely életre hívóinak művészi és tanítói tevékenységét a hivatásos táncművészet hazai színterein ignorálták. A KMS korabeli atmoszféráját október 21. és január 9. között a Mozgásban című kiállítás idézi meg a Budapest Galériában. Írta: Balázs Zsuzsanna, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Utcai illemhely és turulszobor – Egy kisváros fejlődése a Horthy-korszakban a főmérnök fényképein
Hídavatás, kormányzói megtekintés, közkórház és lőtér, strandfürdő és a rászoruló családoknak épített telep: Kádár Antal, a város főmérnöke precízen dokumentálta a mezőváros fejlődését, megörökítve Cegléd fejlesztéseit az utcai vécéktől a tanyasi iskolákig Horthy alatt. Egy magyar kisváros a két világháború között. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Ég és föld között – Toronyházra telepített csillagvizsgálótól az ejtőernyős ugrótoronyig
Hogy mi a torony? Egyszerű: egy olyan építmény, amelyik széltéhez, hosszához képest kifjezetten magas. Na és miért épít az ember tornyot? Ez már fogósabb kérdés. Már csak azért is, mert néha nem is tudjuk pontosan az okát, és azért is, mert felsorolni is nehéz lenne a rengeteg szerepet, amit egy torony betölthet. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Kövesd a Heti Fortepan új cikkeit is!