A Heti Fortepan cikksorozat a Fortepan digitális fotóarchívumhoz beérkező fényképeken megelevenedő történeteket dolgoz fel gazdagon illusztrált bejegyzésekben. A 2022. májusban és júniusban megjelent cikkeket most összegyűjtöttük egy posztban.
Így műveltük kertjeinket – A csíkos nyugágytól a népgazdasági jelentőségig
Szociális telepek liliputi birtokai, elegáns parkok a budai villák körül, hétvégi telkek a domboldalon. A lehetőségeik mások voltak ugyan, de a különböző kertek művelői egy valamiben hasonlítottak egymásra: el sem tudták képzelni az életüket a gondosan körbekerített birodalmuk nélkül. Derűs is a kerti fotók szinte minden szereplőjének az arca – még akkor is, ha már tízedszer kellett megtölteniük a nehéz locsolókannát, vagy épp most cipelték fel a pincéből a vederben a gránátalmát. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Mit lát a Pestre vetődő belga grafikus, miért megy a brit királynő férje Bábolnára, hogy kerül az etióp császár egy rozoga faszékre a balettpróbára? Rejtélyes idegenek és egzotikus delegációk képei a kulturális másságot tanuló korabeli Magyarországról. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Az el nem készült metróállomás teniszezőnője – Az ártalmatlan szobrok élete sem mindig könnyű
Ha egy művész dicső uralkodónak, sorsfordító történelmi eseménynek, esetleg egy baráti nép lánglelkű vezetőjének állít emléket, akkor számíthat rá, hogy alkotása nem fog örökké a helyén maradni. Meglepő ugyanakkor, hogy olykor egészen ártalmatlannak tűnő témákat feldolgozva sem lehet elkerülni a sors viharait. Magyarországon úgy jönnek-mennek a szobrok terek és városok között, mintha nem bronzból volnának kiöntve vagy kőből kifaragva, hanem hús-vér alakok lennének. Szerencsére azért „menet közben” készültek róluk fotók, ezek közül válogattunk most néhányat a Fortepanról. Olyan apolitikus, civil – vagy az évtizedek alatt azzá vált – témájú műveket kerestünk, amelyek történetét biztosan nem sejthette előre szobrászuk. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Miközben a leghíresebb magyar találmányok eredettörténetének kevésbé magyar vonatkozásait a hazai technikatörténeti legendáriumban jótékony homály fedi, az államszocializmus teljes egészében hungarikumnak számító találmányainak jó része teljesen az enyészeté lett. Írta: Balázs Zsuzsanna, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Pepita kőpadló – Az építészek mindenható fegyvere
Fekete-fehér kőlapok. Kisebbek, nagyobbak, szegéllyel vagy anélkül. Gangon, teraszon és konyhában. Nap, mint nap láthatjuk, évezredek óta használjuk, de a legtöbbször észre sem vesszük őket. Összeállításunk megtekintése után azonban napokon át garantáltan meglátják majd mindenütt az egyszerűségében is bámulatos motívumot. Tapasztalatból mondjuk. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Deszkák – Tóth Krisztina írása Fortepan képek apropóján
Képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Egy brit kamra kincsei – Skóciai fészerből kerültek elő eddig ismeretlen 1956-os sajtófotók
Néhány hónappal ezelőtt az ’56-os forradalom eddig ismeretlen fényképei bukkantak elő egy skóciai fészerből. A fekete-fehér képeket a The Manchester Guardian brit napilap Magyarországra küldött fotósa, Peter Isaac készítette 1956 novemberének első napjaiban Budapesten és az osztrák–magyar határon, de azokat feltehetően soha nem publikálták. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 64., újratemetésük 33. évfordulója alkalmából közöljük a halottak, a menekülők és a romok között újrakezdeni akarók fényképeit: 1956 a Fortepanon, ahogy még nem láttuk. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Van itt minden, mint a búcsúban – Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken
Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!
Kövesd a Heti Fortepan új cikkeit is!