Szombat Éva: Vizuális napló

A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben merre járt, mivel foglalkozott, min dolgozott. Szombat Éva két készülő félben lévő sorozatát, illetve bécsi és palermói élményeit mutatja be.

Az utóbbi hónapokban több projektemen is dolgoztam, hamarosan befejezem Az emlékezés dinamikája című sorozatomat a Magyarországon található, előző évtizedekből itt ragadt tárgyakról, helyszínekről, és néhány fiatalról, akik ezek bűvkörében élnek.

Szombat Éva: Az emlékezés dinamikája (részlet a sorozatból) © Szombat Éva
Szombat Éva: Az emlékezés dinamikája (részlet a sorozatból) © Szombat Éva
Szombat Éva: Az emlékezés dinamikája (részlet a sorozatból) © Szombat Éva
Szombat Éva: Az emlékezés dinamikája (részlet a sorozatból) © Szombat Éva

Mellette viszont egy teljesen más projektbe is belekezdtem: az egyelőre Four walls, three holes cím alatt futó sorozatomban egy Magyarországon tabunak számító témát, a női szexualitást dolgozom fel, olyan nők segítségével, akik beengedtek a hálószobájukba, hajlandóak voltak megosztani a titkaikat, és a szexjátékszereik látványát velem. A sorozatban páros portrékat készítek a tárgyakról, és az azokat használó nőkről is, általában saját otthonukban, hálószobájukban.

Szombat Éva: Luca, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Luca, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Bea, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Bea, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Ildikó, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Ildikó, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Julcsi, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva
Szombat Éva: Julcsi, részlet a Four walls, three holes munkacímű sorozatból © Szombat Éva

Volt lehetőségem pár napot eltölteni Bécsben, az idei Foto Wienen (a képeim szerepeltek egy csoportos kiállításon, és a fesztivál hivatalos plakátja az én fotómból készült).

Itt pont láttam egy kiállítást, ami hasonló, direkt hozzáállással közelíti meg a szexualitás, a nemiség, és a tabuk témáját. A The Shape of Self/Trans Identity in West Bengal című kiállítás (a fotós: Alessio Maximilian Schroder) India harmadik nemét, a hidzsrákat, illetve a globális értelemben vett transzneműeket mutatta be mindennapi környezetben.

View this post on Instagram

After 4 years of fieldwork, bureaucratic problems, the heat and the monsoons…after hours and hours spent on regional trains, auto-rikshaws, buses and miles of walks…after many events, festivals and demonstrations done alongside the transgender communities, I am pleased to announce that the publishing house @seipersei.books.gallery and I will start in few days the crowdfunding campaign for the publication of my latest work "The Shape of Self", a photographic project that discloses the multiple individualities of the transgender communities in Kolkata and other cities and villages of the State of West Bengal. I will need the support of all of you to make this book happen and to give voice to individuals that, despite the difficult social and existential conditions, proudly asserts the choice to freely be themselves. You will be able to concretely support the project through the online crowdfunding platform @ulule . Stay tuned! Aanchal (Kolkata 2018) from the series "The Shape of Self" © Alessio Maximilian Schroder @aanchal.rai.79 #alessiomaximilianschroder #photogrant #photocontest #photoawards #contemporaryart #analogphotography #identity #filmphotography #documentary #documentaryphotography #mamiya7ii #kodakportra400 #6×7 #transgender #trans #transpride #transwomen #transidentity #photobook #photobookjousting #crowdfunding #love #westbengal #kolkata #india

A post shared by Alessio Maximilian Schroder (@alessiomaximilianschroder) on

Bécs mindig egy fantasztikus kulturális felüdülés, a Foto Wien mellett sikerült eljutni a Chinese Whispers című kiállításra, ahol a kortárs kínai képzőművészet alkotásaiból lehetett egy válogatást látni.

Wang Xingwei: My Beautiful Life, 1993–1995, Courtesy Sigg Collection © Wang Xingwei
Ai Weiwei: Descending Light with A Missing Circle, 2017 © Ai Weiwei, Photo: Bruno Bühlmann, Foto Jung, Sursee/Switzerland

A legmélyebb nyomot Samson Young videóinstallációja hagyta bennem. Young megkérte a hongkongi szakszervezeti énekkart, hogy suttogják el a We Are The World-öt. Egészen hátborzongató volt hallgatni a suttogást, néha hörgést, főleg, hogy egy külön erre a célra kialakított dobozba voltunk zárva. A kiállításban az volt a legérdekesebb, hogy a politikai elnyomás sem tudott gátat szabni a kreatív művészi önkifejezésnek.

Samson Young: We are the World, as performed by the HK Federation of Trade Unions Choir (Muted Situation #21), videórészlet, 2017 © Samson Young/thismusicisfalse.com

Idén januárban elutaztunk Szicíliába, és végigjártuk Palermo egyik fő nevezetességét, a kiállított múmiákkal teli katakombát. Nagyon érdekes volt látni, hogy mennyire más a viszonyuk a halálhoz, főleg azután, hogy a katakombák melletti temetőben is sétáltunk, és láttuk, hogyan tartják még mindig teljes díszben az évtizedekkel korábban meghalt szerettek sírhelyét is – lufikkal, plüssállatokkal, saját készítésű fotóemlékekkel, sőt, adott esetben porcelánból készült fotóalbumokkal.


Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük