Karácsonyi könyvajánló

Válassz ajándékot karácsonyra a Capa Központban kapható könyvekből, albumokból!

Alex Kershaw: Vér és pezsgő – Robert Capa élete és kora

© Capa blog

A Park Könyvkiadó 2006-ban jelentette meg Robert Capa Kissé elmosódva című, több mint 100 képet tartalmazó regényes önéletrajzát, mielőtt a magyar állam megvásárolta volna a fotográfus mestergyűjteményét. Ezután John Steinbeck Orosz naplója és Irvin Shaw Izraeli riportok című kötete következett Capa 70, illetve 94 fotójával. A rövid életű, de sokat megélt fényképészről számos életrajz született, a Vér és pezsgő című kötetében ezúttal Alex Kershaw tesz kísérletet arra, hogy megfejtse a 20. század egyik legendás alakjának titkát. Alex Kershaw (1966) író, újságíró Angliában született, tanulmányait az Oxfordi Egyetemen végezte. 1994 óta az Egyesült Államokban él. A The Guardian, a The Sunday Times Magazine és az Observer rendszeres szerzőjeként számos híres fotóriporterrel állt közeli munkakapcsolatban. Fő érdeklődési területe a második világháború története, erről a témáról eddig kilenc sikeres dokumentumregényt publikált.

Barakonyi Szabolcs: Kösz, jól!

© Capa Központ

„Barakonyi Szabolcs igazi kettős ügynök. De ami igazán durva a dologban, hogy hősünk nem akármilyen, hanem magyar-magyar kettős ügynök. Egyik nap – sőt a legtöbb nap – a legnagyobb magyar híroldal fotóriportere és képszerkesztője. Más napokon pedig fotóművész, mégpedig olyan, akit ilyenkor perverz módon ugyanaz a kérdés izgat a legjobban, mint a civil munkanapjain: hogy milyenek a magyarok.” (Szily László)

CAPAZINE – LET’S PLAY

© Capa Központ

„Játék. Szabadság. Tanulás. E gondolatkörök képezték a 2018-as CAPAZINE workshop és az eredményeit bemutató kiadvány és a kiállítás alapját. A CAPAZINE fotósok és szakszövegírók részvételével zajló foglalkozások keretét részben a formátum adta. A (fan)zine mint publikációs forma eredetileg a speciális érdeklődésű emberek közti cenzúrázatlan információáramlás elősegítésére hivatott. Az elmúlt évtizedek során a szó jelentése kibővült, és lassan olyan gyűjtőfogalommá vált, amely alá a legkülönfélébb kiadványok sorolhatók. Egy tulajdonsága azonban változatlanul megmaradt: csak saját belső törvényei kötik. A CAPAZINE a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ zine-je, kiemelt témája a kortárs magyar fotó, azon belül is hat fiatal alkotó munkássága. Legfőbb belső törvényét a címlapon olvashatjuk: LET’S PLAY, azaz játsszunk! A játék nemcsak témaként volt jelen a kurzusvezetők előadásaiban, a kurzust végigjáró hat fotós projektjeiben és a két elméletis esszéiben, hanem jövőbeli lehetőségként is az olvasók előtt a különleges publikációs forma révén.” (Gellér Judit és Mucsi Emese kurátorok)

Fabricius Anna: Mandarin Woman

© Capa Központ

„A fotó-zine a divatszakmákban lookbooknak (divatkatalógusnak) nevezett füzet formáját idézi. Az egy tervezőtől, vagy divatháztól származó kollekciókat bemutató lookbookokkal szemben itt többnyire hétköznapi használatokat láthatunk. Az identitásukat tesztelő, extravagánsabbnál extravagánsabb ruhákat és kiegészítőket hordó fiatalok, a pihenőidejüket töltő divatmodellek mellett városi életképekkel, utcaképekkel és Tajvanon készült tusrajzokkal is találkozhatunk.” (Gellér Judit kurátor)

Fortepan-könyvek: A pesti nő

© Capa Központ

„…a Fortepan-könyvek második kötetének középpontjában a pesti nő áll. Az egészben az a legszebb, hogy a fényképezőgép lencséje előtt, legyen fotográfus és modellje amatőr vagy profi, mintha tényleg az lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy Budapest a divat fővárosa…” (Legát Tibor)

Pécsi 25. Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 1991–2016 – tanulmánykötet (szerk.: Gellér Judit, Zsámboki Miklós)

© Capa Központ

A tanulmánykötet a Pécsi 25. Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 1991–2016 című kiállításhoz kapcsolódó Kedvező feltételek című konferencián elhangzott előadások írott változatát tartalmazza. A könyvben Gellér Judit, Horányi Attila, Mélyi József, Perenyei Monika és Zsámboki Miklós tanulmányai mellett a kiállításhoz kapcsolódó függelék és enteriőrképek is megtalálhatóak.

Robert Capa: Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúról

© Capa blog

„A ​valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso.  A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja.

THIRTYTHREE katalógus

© Capa blog

THIRTYTHREE kiállítás visszatekintés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Fotográfia Tanszék képzésének elmúlt harminchárom évére negyvenhat MOME alumni fotográfus művein keresztül. Az alkotói pozíciók jelen együttállása a képzés védjegyévé vált gondolkodásmód bemutatásán túlmenően a magyar fotográfia új évezredbeli lehetséges öndefiníciójaként is értelmezhető. 1984-ben indult az első fotográfus évfolyam az akkor még Magyar Iparművészeti Főiskolán a Kopek Gábor által indított szakon. Az eltelt harmad évszázadban radikálisan átalakult a magyar társadalom, kultúra és történelemszemlélet, új évezredbe léptünk és folytonosan új távlatok nyílnak meg. A fotográfia szerepe és helye nem csak a művészetek között értékelődik át. Beérett egy generáció, amelyik közép-európai identitását földrajzilag minden korábbinál szélesebb horizonton, globális hatások áramában határozza meg. Jogosan merül fel a kérdés, milyen szerepet játszik ebben a ma már Moholy-Nagy László védjegyét hordozó képzés.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük