A magyar származású Moholy-Nagy László a huszadik századi művészet egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású alkotója. Merész kísérletező, akit modern látásmódja és formanyelve az új látás legfontosabb elméleti és gyakorlati mesterévé tett. Most megmutatunk öt dolgot, amelyre pályafutása és fényképei tanítanak.
1. Keresd az újat!
„A fényképészet ellensége a konvenció, a »hogyan készítsük« rögzített szabályai. A fényképészet megváltása a kísérletezésben rejlik” – írta Moholy-Nagy a Látás mozgásban című könyvében. Szerinte a fotóművészetben az 1920-as évekig alapvetően a festészetet utánozták – ezen akart változtatni, és a fotográfia sajátos, kizárólag rá jellemző kifejezési módjait, lehetőségeit megtalálni. A fotogram, a kamera nélküli expozíció, a madártávlatból és a „féregszem nézet”-ből készített képek, a mikrofotográfia és a nagyítások, a dupla expozíció mind annak a nagy kísérletnek a részei voltak, amely az újfajta művészi lehetőségeket, a fotográfia médiumában rejlő eredetiséget kutatták. Az említett módszerek és eljárások ma már mind bevettek és ismertek, a fotografikus képalkotás azonban azóta is, és mind a mai napig tartogat új lehetőségeket.
2. Játékosság
„Mint fotós, csinálta a maga dolgát és jól csinálta. Egyszer itt Párizsban megkért arra, hogy fotózzak neki pár fotót a szobrairól. Mondtam neki, szívesen, de hát végül te magad is fotós vagy. Erre – de kedves volt – azt felelte: tudod, én csak játszom a fotóval, te vagy a fotográfus” – emlékezett vissza egy beszélgetésben Moholy-Nagyra André Kertész. Moholy-Nagy számára valóban játék (is) volt a fotográfia, de komoly fajta – ez elsősorban a fotogramjain, a kamera nélküli felvételein látszik, amelyeken a fény mintázatainak összjátékát örökítette meg.
3. Elmélet és gyakorlat
Bármilyen témát bármilyen módszerrel, technikával is fotózzunk, a fényképezés gyakorlata mögött implicit módon mindig meghúzódik valamilyen, magára a fotográfiára vonatkozó elmélet. Moholy-Nagyra jellemző, hogy tudatosan alkalmazta és ültette át a gyakorlatba a teóriát, a számára fontos elméleti alapvetéseket. A Festészet, fényképészet, film című könyvben az elméleti fejtegetései után amatőrök és neves fotóművészek képei, sajtófotók és tudományos képek, továbbá a saját fényképei, és az azokhoz fűzött rövid, a teoretikus részre visszautaló kommentárok segítségével mutatja be az elmélet és a gyakorlat termékeny oda-vissza hatását.
4. Inspirálódj a fotón túlról!
„Jómagam is sokat merítettem a fényképészeti tapasztalataimból festészetem javára, és megfordítva: a fényképészeti kísérleteim során felvetődő problémák megoldásához igen gyakran festményeim adtak ösztönzést” – írta Moholy-Nagy, aki a huszadik század egyik legsokoldalúbb művészeként a fotográfián és a festészeten túl a filmművészet, a design, a szobrászat, a tipográfia, a reklám és művészeti pedagógia területén is alkotott. A látszólag szerteágazó tevékenységek sokszor átfedték és segítették egymást, inspirálták a művészt.
5. Gondolkozz a jövőről!
Moholy-Nagy nem csak a múlttal és a hagyománnyal – és az azzal való szakítással – foglalkozott sokat, hanem a jövővel is. A Festészet, fényképészet, film könyv egyik fejezetének a címe A fényképészeti eljárás jövője, amelyben a médium jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét tárgyalja, jóslatokba bocsátkozva: „…az objektív megjelenítés feladatát – amelyet mindeddig a festészet töltött be – az eszközeit tekintve egzaktul megszervezett fényképészet (film) veszi át”. Hogy mit gondolunk a jövőről, annak feladatairól és lehetőségeiről, azt is meghatározza, hogy a jelenben mit gondolunk fontosnak. Mindez pedig szorosan kapcsolódott a pedagógiai tevékenységéhez, hiszen, ahogy mondta, „a jövő analfabétája nem a könyvekben lesz tanulatlan, hanem a fotográfiában”.
Források:
Bauhaus Photography (szerk. Egidio Marzona). MIT Press, Cambridge, 1985
Hattula Moholy-Nagy–Kincses Károly: Moholy-Nagy László: 100 fotó. Magyar Fotográfiai Múzeum–Pelikán Kiadó, Budapest, 1995
Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Corvina, Budapest, 1978
Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Intermédia/Műcsarnok, Budapest, 1996
A Capa Központ Moholy-Nagy László 125 konténerkiállítása 2020. október 25-ig látható az Erzsébet téren a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részeként.