Heti Fortepan (2021/3)

A Heti Fortepan cikksorozat a Fortepan digitális fotóarchívumhoz beérkező fényképeken megelevenedő történeteket dolgoz fel gazdagon illusztrált bejegyzésekben. A 2021. májusban és júniusban megjelent cikkeket most összegyűjtöttük egy posztban.

Víkendház a Dunánál – Cs. Horváth Lilian népies nyaralója Surányban

Saját kis ház a szigeten, ahonnan akár hajóval is be lehet járni a városba, tervezgetni, előre beleszeretni, kincsekkel berendezni és belakni: nagy büszkeség volt ez egy fiatal tanárnőnek a harmincas évek Budapestjén. Cs. Horváth Lilian a legjobb barátnőjével összefogva vett telket 1937-ben Surányban, a Szentendrei-sziget akkor kialakított új nyaralótelepén a Duna mellett. A surányi telep egyik legszebbjének számító kis ház ma is a családé: a nyaralóépítészet és a népi kultúra iránti polgári rajongás 31 négyzetméteren. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

Megváltó a patikában – Egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i)

Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott. Írta: Gáspár Balázs, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

„Korszerű” táplálkozás – Így reformálta meg a szocialista élelmiszeripar a mindennapi életünk

A huszadik század második felében az egész világon megváltozott a táplálkozás: újfajta félkész és konyhakész, fagyasztott és tartósított élelmiszerek jelentek meg, amelyek teljesen átalakították az életünket. Míg nyugaton a termelést és a kereskedelmet tették még jövedelmezőbbé az új technológiák, a keleti blokkban a tökéletesen előre tervezhető szocialista gazdaság és a szabványosítható mindennapok ígéretét hozták el. Az élelmiszeripari forradalom a hétköznapi életünkre is hatással volt: az önkiszolgáló éttermek mellett megjelentek az önkiszolgáló boltok, sőt a teljesen automata Közértek is. Új háztartási gépek kerültek a lakásokba, miközben a kamra szinte teljesen eltűnt belőle, a konyha pedig egészen kicsire zsugorodott. Az akkor bevezetett újítások közt van olyan, amelyet ma már annyira megszoktunk, hogy szinte el sem tudjuk képzelni az életet nélkülük, míg mások teljesen zsákutcának bizonyultak. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

A boldogság apró kommunista harcosai – Gyermekvállalás a szocializmusban

A szocialista pártpolitikában a nők és gyermekek helyzete, illetve a gyermekvállalásra buzdítás kiemelt figyelmet kapott, egyrészt mivel a szebb jövő igéretével kecsegtető ideológiában ennek a szép jövőnek letéteményesei a gyerekek voltak, másrészt viszont az ígért, csodálatos gazdaságfejlődéshez szükség volt munkaerő-utánpótlásra. A gyerekek így egyszerre voltak a boldogság forrásai, az „élet értelme” és apró kommunista harcosok. Gyereknap apropóján visszatekintünk, hogy milyen volt ebben a kettősségben megszületni, csecsemőnek lenni Magyarországon. Írta: Csonka Anna, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

Magyaros táboroztatás – Cserkészvilágtalálkozók Gödöllőn az 1930-as években

Főcserkészek, királyi hercegnők és kormányzók adták egymásnak a kilincset Gödöllő parkjaiban a ’30-as években: Magyarország két nagyszabású cserkész világtalálkozót is rendezett akkoriban, az egyiket épp 1939 nyarán. A fiatalok vidáman barátkoztak, a vezetők és a megfigyelők az eljövendő békéjének zálogát látták és ünnepelték bennük – majd néhány héttel később kitört a második világháború. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

A gasztroújságírók őse – Az Ínyesmester álnéven ismertté vált Magyar Elek története

„Előfordult, hogy az iskolából is elkéstem, oly soká bámultam az ínycsiklandó kirakatot” – írta régi belvárosi fűszerboltok és a kenyérben sült sonka iránt mélázva a mester, aki úgy lett egymást követő nemzedékek gasztroirodalmi főcsiklandozója, hogy maga nem főzött, és valódi nevét is inkább csak rajongói ismerik. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

Kapcsolásra várva – Így telefonáltuk át a huszadik századot

Volt idő, amikor perceket kellett várni arra, hogy vonalat kapjunk, és éveket arra, hogy saját készüléket is. Ma a mindennapjaink része, a huszadik században azonban sokáig izgalmas újítás, bennfentesek munkaeszköze és elérhetetlen státuszszimbólum volt a távbeszélő. Lássuk, a Fortepan képein hogyan jelenik meg a berendezés, ami a 20. század emberének még „telefon” volt, a 21. századinak már csak „vezetékes telefon”. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

Rendezés alatt – Kis magyar kirakattörténet

A kirakat kiállítás: különféle tárgyak különös, bizarr vagy épp harmonikus konstellációja, mely odavonzza a tekintetünk: „mindent a szemnek, semmit a kéznek”. Hol mézesmadzagként a bőségről mesél, hol az ínségről kénytelen szégyenkezve vallani. Gyönyörködünk vagy elborzadunk. A kirakat sokféle. Írta: Mayer Kitti, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

© hetifortepan.capacenter.hu

Kövesd a Heti Fortepan új cikkeit is!

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük