Heti Fortepan (2022/2)

A Heti Fortepan cikksorozat a Fortepan digitális fotóarchívumhoz beérkező fényképeken megelevenedő történeteket dolgoz fel gazdagon illusztrált bejegyzésekben. A 2022. márciusban és áprilisban megjelent cikkeket most összegyűjtöttük egy posztban.

Ukrajna romjai – Egy II. világháborús magyar haditudósító képei a keleti frontról

Kijev főútján, a széles Hrescsatik sugárúton felrobbantott épületek, a Gyetszkij Mir (Gyermekvilág) áruházból csak a semmiből a semmibe vezető lépcsőház maradt, abszurd műugrótoronyként ágaskodik a romok fölé. Az emeletnyi magasságba érő téglatörmeléket épp egy asszony szemléli csípőre tett kézzel, a szoknyájába kapaszkodó kissrác a fényképező idegent fürkészi. Mellettük katona járőrözik. Hogy a képen lévők közül ki élte túl a háborút, és meddig, csak találgathatjuk. Kijev új ostromra készül. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

A kijevi Hrescsatik sugárút felrobbantott épületei a Függetlenség terénél (Majdan Nezalezsnosztyi) 1942-ben, balra a Grand Hotel, szemben a Városháza romjai. #43079 © Fortepan / Id. Konok Tamás

Gyere be a zöldbe! –Növények a nagyvárosban

Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia, képszerkesztő: Virágvölgyi István Olvass tovább!

1983. #107973 © Fortepan / Makovecz Benjamin

Szépségek és szörnyetegek – Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten

Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

Blaha Lujza tér, 1966. Szegény virágládát elég mostoha helyre, az aluljáró korlátja és a többsávos út közé számúzték. #252479 © Fortepan / FŐMTERV / Domonkos Endre

A pertuivástól a detoxikálóig – A középkorban víz helyett, a világégésekben stressz ellen, azóta minden ellen isszák Magyarországon az alkoholt

Amióta 1901-ben létrejött az első hazai alkoholellenes liga, Magyarország nemcsak ledolgozta a legnagyobb európai bortermelő országokkal szembeni hátrányát, ami az egy főre jutó alkoholfogyasztást illeti, hanem hivatalosan is a lakosságarányosan a legtöbb alkoholbetegnek otthont adó országgá vált. Írta: Balázs Zsuzsanna, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

Az Utasellátó Vállalat söntése az esztergomi vasútállomáson 1966-ban. #217869 © Fortepan / Almássy László

Baj van elvtársak, véletlenül 102%-ot kaptunk – Kiüresített országgyűlési választások az államszocializmusban

Választási népnevelők, a saját szüleiket felügyelő úttörők, utcabál és békeverseny a szavazás előtt: az ötvenes években úgy is totális mozgósítás zajlott a választások előtt, hogy az eredménynek nem volt semmi tétje. Kádár alatt inkább már puritán kampányok mentek, de a 99 százalékos eredmények így is garantáltak voltak. De mi történik, ha az állampárt nem figyel eléggé, és túlnyeri magát? Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

#119083 © Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Ahogy a kedves vendég kívánja – Hullámzó színvonal a magyar éttermekben

Szeretünk vendéglőbe járni, kíváncsiak vagyunk új ízekre, örülünk, ha kedvesen teszik elénk a vacsoránkat. A vendéglátás a társalgásaink örökzöld témája, és sok fotó is készült étteremben vagy kerthelyiségben. De vajon ugyanolyan elégedetten csillog az asztalnál ülő vendégek szeme a 20. század minden évtizedében? Döntsük el együtt. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

#195945 © Fortepan / Bojár Sándor

Katonagalambok, túzokvadászok – Száz év madárfotói a Fortepanról

Ha azt mondom, madárfotó, a lelki szemeink előtt alighanem egy természetes környezetében látható, pompás állat képe jelenik meg. Mondjuk, ahogy épp a csőrében tart valamit, esetleg vadászik vagy ücsörög, a kamerát észre sem véve – lehetőleg olyan tökéletes felbontásban, hogy tollanként tanulmányozhatjuk a színezetét. Nos, a Fortepan gyűjteményében ilyeneket nem találunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének izgalmas fényképek benne madarakról. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

Kilátás az eszéki Óváros főterén (Trg Svetog Trojstva) álló Kereskedelmi és Közigazgatási Szakiskola egyik Franjevačka ulicára nyíló ablakából a XX. század legelején, balra az ulica Josipa Bosendorfera látszik. #2873 © Fortepan

Egyszer fent, másszor lent – A budapesti kerékpározás népszerűségének hullámzása a várospolitika szorításában

Van egy közlekedési mód, amely amellett, hogy kiválóan alkalmas mindennapos használatra, nagy krízisek: világválság, háború, forradalom idején is rendre kisegítette a budapestieket. Ennek ellenére a döntéshozók soha nem integrálták a főváros közlekedési rendszerébe, többször inkább kihalásra ítélték és csaknem teljesen el is tűnt. A rendszerváltozás idején újra felfedezték, de máig keressük a helyét, a szó szoros értelmében. A kerékpározás 20. századi története Budapesten. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írása. Képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

A IV. kerületi Árpád út 96. és 98. előtt 1950 körül. #16591 © Fortepan / Magyar Rendőr

A több hullámban fertőző autografománia – A szellemi nagyság biztos jeléből a kapcsolati tőke, majd a hírnév zálogává váló autogramok kétezeréves története

Miközben az ókorban még a híres emberek gyűjtötték egymás kézjegyét, majd a reneszánszban a gyűjtők bárki aláírását naplókba rendezték, manapság ismét hírnév alapján dől el, kinek mennyit ér a szignója. A legritkább kincseket, némi fájdalom árán, a saját bőrükön állítják ki a legelszántabb aláírásgyűjtők. Írta: Balázs Zsuzsanna, képszerkesztő: Virágvölgyi István. Olvass tovább!

Rákosi Mátyás dedikál „Az első szabad magyar könyv­nap” nyitónapján a Blaha Lujza téren 1945. július 12-én. Mögötte Dálnoki Miklós Béla. #177379 © Fortepan / Bojár Sándor

Kövesd a Heti Fortepan új cikkeit is!

Leave A Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.