Bielik István: Vizuális napló

A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben merre járt, mivel foglalkozott, min dolgozott. Bielik István két, az elmúlt években készült sorozatát mutatja be.

© Bielik István

Az elmúlt két évben két sorozaton dolgoztam, melyek szorosan összefüggenek egymással.

A 2020-as év, mint mindenkinek, nekem is sok bezártsággal és szorongással járt, ezért is örültem nagyon, amikor megkaptam az NKA alkotói támogatását egy olyan sorozatra, melyet már évek óta terveztem. A Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén című sorozatban egy tápcsatorna mentén található településeken vizsgáltam az ott élő közösség életét. 2016 nyarán hallottam először a csatornáról, amikor az akkor még menyasszonyom sétára invitált szülőfaluja, Hercegszántó csatornapartjára. A hely atmoszférája már akkor rabul ejtett, de sokáig kerestem a megfelelő inspirációt és vizuális formanyelvet a sorozat elkészítésére. Alec Soth Sleeping by the Mississippi című albuma nagy hatást nagykorolt rám (a következő posztban részletesen bemutatom az albumot), amelyben a szerző szintén egy folyóvíz mentén utazva készített szubjektív látleletet az ott élőkről. 2020 egyik hozománya volt a lelassulás, ami nagyban segített kialakítani egy líraibb formanyelvet, ami hűen mutatja be a helyhez fűződő viszonyomat. Ez egy belső utazás is volt számomra, mivel az esküvőnk előtt azt a vidéket jártam, ahol a feleségem a gyerekkorát töltötte.

Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén

A Baja-Bezdán-csatorna (Ferenc-tápcsatorna, vagy másik nevén Bajai-csatorna) 44,8 kilométer hosszú, ebből 32,2 km Magyarország, 10,6 km pedig Szerbia területén helyezkedik el. A csatorna kiépítésének eredeti célja a 700 mázsás dereglyékkel történő gabonaszállítás mellet az volt, hogy a szerbiai Ferenc-csatornában jelenlévő vízhiányt megoldják vele. A csatorna szélessége az ásott részeken mindössze 15 méter, a régi folyószakaszokon azonban ez az érték elérheti a 160 métert is. Mélysége az ásott szakaszokon 3–4 méter, átlagosan 6–7 méter, de a Sebes-foktól 6 kilométerre északra a 18 métert is meghaladja.

A csatorna-menti magyar települések: Baja, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó.

A Bajai-csatorna a Vajdaság egyik legtisztább vize. Ez annak köszönhető, hogy semmilyen település vagy ipari létesítmény nem található a partján. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint a folyami rák és tavikagyló-populáció vagy a tavi szivacs és az álkérészek jelenléte.
Első pillantásra megigézett a táj érintetlensége, ami menedékül szolgál a természet szerelmesei számára.
Munkám fő sodrában a csatorna menti világban élő emberek és az érintetlen, még nem kizsákmányolt természet kapcsolatát elemeztem.

Egyre kevesebb ilyen területet találni, ahol ez a kapcsolat létrejöhet. A fiatal generációk városi életre vágyva, munkahely reményében elhagyják ezeket a területeket – elszakadnak a természettől.

A még ott élő, elöregedett lakosság sajnos valószínűleg az utolsó generáció, aki ilyen szoros szimbiózisban él a természettel, a vízzel.

A régió másik különlegessége, hogy a szerb-horvát-magyar hármashatár szerves része így három kultúra és két vallás olvasztótégelye.

Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Bajától Hercegszántóig – A tündérrózsák földjén, részlet a sorozatból © Bielik István

Senki szigete

A csatorna a hercegszántói határátlépés után 11 kilométer hosszan Szerbia területén kanyarodik, utolsó szakasza a Senki szigetének is nevezett Kengyija, ami kataszterileg Horvátországhoz tartozik (az itt lévő víkendházak, szántóföldek és földek mind Horvátországban vannak bejegyezve), de a terület – aminek hivatalos határa a Duna lett – szerbiai fennhatóságú, a lakosság pedig többségében magyar. Kengyija a történelem során a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Magyarország, majd Jugoszlávia része is volt, így néhányan az idősebb helyiek közül négy ország lakói is voltak. A Bajai-csatorna partján lévő hétvégi házak nagy részébe nincs bevezetve az áram, a víz és a telefon, és gyakran térerő sincs. Az itt lakókhoz nem a horvát mentőszolgálat és tűzoltóság jön ki, hanem a szerb.

A csatorna-menti települések Szerbiában: Béreg, Küllőd és Bezdán.

Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István
Bielik István: Senki szigete, részlet a sorozatból © Bielik István

Nézd meg Bielik István, 2022. augusztus hónap alkotójának többi bejegyzését is!

Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük