A lázadó pesti tinédzser, Friedmann Endre kezdetben író akart lenni, riporter és regényíró. Mégis fotográfusként vált világhírűvé, Robert Capa néven. Mielőtt haditudósítóként beutazta volna a világot Budapesten nevelkedett, és itt érték azok a fontos kezdeti hatások, amelyek meghatározó részévé váltak legendás személyiségének. Cikksorozatunk első részeiben budapesti helyszíneket alapul véve mutatjuk be a gyermek, majd a már kamasz Endre és családja életét. A mindennapokat, az iskolákat, az életre szóló barátságokat, a kedvenc időtöltéseket, eseményeket, helyeket felidézve rajzoljuk meg fiatalkorának világát.

Friedmann Endre Ernő 1913. október 22-én született Budapesten. Ekkor Európa – és benne az Osztrák-Magyar Monarchia részeként a Magyar Királyság – az első világháború előestéjén még az általános haladásba vetett hit bűvöletében élt. A „boldog békeidők” a gyors fejlődést jelentették és a városfejlesztések hatására egész negyedek, városrészek épültek, Budapest pedig világvárossá vált.  Az 1914 és 1918 között zajló nagy háború ennek a korszaknak a végét jelentette. Soha nem látott tömegek néztek farkasszemet egymással a frontokon, a hátországban maradt emberek mindennapjai pedig teljesen felborultak. A háború mindent megváltoztatott Európában: a hadviselés módszereit, a határokat, a haladásba vetett hitet, az állam gazdasági és társadalmi szerepét, az erkölcsöt, a lelkiséget. Ezekben az években zajlott felmenőinek élete és kezdődik Endre, a későbbi Robert Capa története.   

Szülei, Berkovits Julianna és Friedmann Dezső 1910-ben kötött házasságuk után mérték utáni szabóságot nyitottak és polgári életet éltek. Három fiuk született: az elsőszülött László 1911-ben, őt követte 1913-ban Endre, majd a legkisebb fiú, Kornél 1918-ban, akit  Cornell Capa néven is ismerhetünk.  

A fotótörténetben és a köztudatban sokáig az V. kerületi Városház utca 10-es szám élt Robert Capa szülőházaként. A kétezres évek elején a kapubejárata alatt emléktábla tudatta az arra járókkal: „E házban született Robert Capa (Friedmann Endre) (1913-1954) világhírű fotóriporter, a modern sajtófotó egyik megteremtője. Állították a fotográfia barátai, 2002″. A táblát később eltávolították, helyére új került: „E házban élt FRIEDMANN ENDRE ERNŐ 1913-1954 ki később ROBERT CAPA néven vált világhírű fotóriporterré. Robert Capa születésének 100. évfordulóján állíttatta a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Fotográfiai Múzeum”.

Fisli Éva és Cs. Lengyel Beatrix történész-muzeológusok, számos Capa-kiállítás kurátorai felfigyeltek a cserére és a két tábla eltérő szövegezésére. „Ha az eltávolított tábla szövege nem konkrétan a születés tényét nevezte volna meg, […] hanem arra utalt volna, hogy a gyermek Robert Capa itt nőtt fel, akkor nem kezdett volna mocorogni bennünk a történészek örökös kételye, hiszen a megfogalmazás általános” – írták egy, a Budapest folyóiratban megjelent cikkükben. A kérdés kézenfekvő volt: mégis hol született Robert Capa, ha nem a Városház utca 10-ben? 

A Budapest Főváros Levéltárában őrzött születési anyakönyv szerint Friedmann Endre a Bálvány utca 16-ban látta meg a napvilágot, és ez a cím lett bejegyezve a szülők akkori lakóhelyeként is. „A Bálvány utcát ma Október 6. utcának hívják, az egykori 16-os szám ma a 20. szám” állapították meg a kurátorok, részben Déry Attila Belváros, Lipótváros, V. kerület című topográfiai kiadványa alapján. Napjainkban az Október 6. utca 20. szám alatt egy hétemeletes, modern irodaház található, melyet 1970 körül emeltek egy korábbi épület helyére. „A valódi szülőház tehát nem áll már – zárták le a kérdést a kutatók.¹

A legújabb kutatások azonban tovább pontosítják ezt az állítást. Lelkes Szilvia várostörténet-kutató és Csizek Gabriella, a Capa Központ állandó kiállításának kurátora rámutatott, hogy 1879-ben a fővárosi épületek helyrajzi számai megváltoztak, mellyel párhuzamosan számos ingatlant átszámoztak. A Bálvány utcában a házszámok kettő, három és esetenként akár négy számot is ugrottak. Az 1879-ben kiadott Budapest főváros dunabalparti helyrajzi és házszámok mutatókönyve szerint az addigi Bálvány utca 16-ból Bálvány utca 20., az addigi Bálvány utca 12-ből és 14-ből pedig Bálvány utca 16., valamint Bálvány utca 18. lett.² Az utcát csak jóval később, 1953-ban nevezték át Október 6. utcára (tisztelgésül az aradi vértanúk előtt), azonban az utcaátnevezés nem volt hatással a számozásra és a mai napig az 1879-es számozás van érvényben. Mindez azt jelenti, hogy Capa születésének évében, vagyis 1913-ban nem a mai Október 6. utca 20. felelt meg a Bálvány utca 16-nak, hanem a ma is azonos házszámmal rendelkező Október 6. utca 16. 

1910-ben a Fővárosi Bérház Részvénytársaság megvásárolta a Bálvány utca 16. és 18. számokhoz tartozó telkeket, a rajta lévő épületeket lebontatta, majd a telkeket összevonva egy ötemeletes, szecessziós bérházat emeltetett a helyükre. A terveket Székely M. Dezső építész készítette. A bérpalotát 1911. novemberében adták át. Korabeli hirdetésekből kiderül, hogy Friedmannék ennek az új bérháznak III. emeletére költöztek be, feltehetően még az 1911-es évek végén vagy az 1912-es évek elején.³ A Székely M. Dezső tervezte bérház, így Robert Capa valódi szülőháza tehát még ma is áll, megtaláljuk az Október 6. utca 16-18. szám alatt.

A család csak a 1910-es évek közepén költözött a Pilvax-köz sarkán álló Városház utca 10. szám alá. Ez a helyszín meghatározó volt – az akkoriban még Fricinek, Bandinak vagy Cápának becézett – Capa életében. Itt ismerkedett meg ugyanis a szintén fotós Besnyő Évával, aki hozzájuk hasonlóan a ház második emeletén élt családjával. Sok időt töltöttek együtt, szoros barátságot kötöttek, amely a későbbiekben is megmaradt. Évának nagy szerepe volt abban, hogy Bandi végül a fotózás felé fordult.

A cikk szövegének forrásául a Capa Központ állandó kiállításának falszövegei szolgáltak. A Robert Capa – A tudósító című kiállítás kurátora Csizek Gabriella.  

1.  Cs. Lengyel Beatrix – Fisli Éva: Hol született Robert Capa? In: Budapest, 2013. 36. évf. 10 sz. pp. 18-21.
   ↩︎
2.  Budapest fővárosa dunabalparti (volt pesti) részén megállapított új és régi helyrajzi és házszámok mutatókönyve. Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest, 1879. p. 47.
   ↩︎
3. Friss Ujság, 1913. 18. évf. 184. sz. p. 12. ↩︎