A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben mivel foglalkozott, és jelenleg min dolgozik. Fromm Balázs az elmúlt időszakról mesélt.

Az elmúlt években jóval nagyobb hangsúly helyeződött a commercial / editorial munkáimra, ami nem szükségszerűen probléma, hiszen ebből következően szerencsésnek is mondhatom magam: azon kevés fotográfus közé tartozhatom, akik szabadúszóként az alkotói és a commercial pályán is működhetnek (még ha az iparági trendek teljesen más irányba is tartanak). Az „alkalmazott” munkák egy bizonyos büdzséjéből szinte mindig az alkotói projektek költségeit fedezem, legyen szó nyersanyagról, utazásról, vagy technikai eszközökről.

Mivel rengeteget használom a telefonomat, leginkább fényképezőgépként, így minden egyes projektről, fotózásról, terepszemléről vagy utazásról készülnek háttérfelvételek, BTS-fotók. Az utóbbi pár évben volt egy időszak, amikor nem is rendelkeztem digitális fényképezőgéppel, így mindig a telefonomra hagyatkoztam, ha valamiről képet kellett készítenem. Lényegében ezek a fotográfiák egy külön, önálló anyagként, esetenként naplóként is megállják a helyüket, hiszen a saját életem egyes szakaszainak dokumentációi. Ahogyan más fényképezőgépekkel, úgy a mobiltelefonommal is „képszerűen” fotózom, ugyanakkor nem tudok betelni a telefonos digitális kép esetlenségével és profanitásával. Ha jobban belegondolok, több mint tíz éve van okostelefonom, és az elmúlt időszakokban szinte minden héten használtam fényképezésre. Ebből a merítésből osztok meg most néhány képet az olvasókkal.

Fromm Balázs | telefonnal készült képek

Kisebb-nagyobb kihagyásokkal használok és készítek sketchbookokat, amelyek főleg akkor jönnek jól, amikor kézi nagyításaimat kell ellenőriznem – és erre esetenként szükség is van a nagyítások megismétlésekor. Mindig izgalmas látni, hogyan lehet valamit lényegében a nulláról felépíteni, és hogy az egyes fázisok során miként alakulnak ki azok a tónusok, színek és görbék, amelyek igazán anyagszerűvé tudnak tenni egy printet. Az egyik korábbi sketchbookomból két oldalpárt mellékeltem egy-egy próbacsíkkal, mint a laborban történő munkafázisok dokumentációit.

Visszacsatolva a sötétkamrákra és az analóg munkamódszerekre, az elmúlt két évben lehetőségem volt egy saját labort is létrehozni, ahol a színes, analóg nagyításaimat készítettem. Számomra a filmes nyersanyagokról készült képek azonosíthatók leginkább az általam tapasztalt valósággal, egyfajta időtlenséget képviselnek, amelyet digitális eljárással nem tudok reprodukálni. Az alábbiakban néhány képet mellékelek a laborban zajló munkáról.

Végezetül a tavalyi, számomra emlékezetes Elevator Chats 2.0 kiállításról szeretnék néhány emléket felidézni. A Futures program keretein belül Mucsi Emese kurátor javasolta a 2024-es résztvevőknek, hogy a Zágrábban megrendezett éves eseményen az alkotók válasszanak maguknak párokat a fesztiválról, így a közös együttműködések későbbi kifutása egy kiállítás lett. Alapvetően jó érzés volt kilépni a komfortzónánkból, és egészen ad hoc módon létrehozni egy többfős projektet, viszonylag rövid idő alatt. Az én partnerem végül Ivo Sekulovski lett, akivel egy WhatsApp group chatben osztottuk meg gondolatainkat a kortárs fotográfiáról és az alkotói módszereinkről. Ennek szemelvénye, mint minden alkotói páros esetében, bekerült a kiállítás falszövegébe. A megnyitóra Máté Balázs fotográfus írt egy kiváló szöveget.

Fromm Balázs | Web | Instagram

Fromm Balázs fotográfiai munkásságáról a korábbi bejegyzésünkben is olvashat:
FUTURES tehetségek 2024: Fromm Balázs