Benkő Imre, a hónap alkotójának képei és reflexiói idei kínai útjáról és a fotográfiáról.
A 2019-es évem is nagy ajándékkal kezdődött, immár nyolcadik alkalommal fotózhattam újra Kínában, folytatva a hatalmas, gyorsan fejlődő ország vizuális felfedezését – most a dél-kínai Xiamen és Fujian tartomány néhány városában, szigetén, hegyeiben.
Wei Xiang fotóművész barátságának köszönhetően magyar és kínai fotográfusok kis csapatával már több éve Kína különböző tartományainak „selyemútjain” kalandozva fényképezünk, kiállításokat rendezünk…
Fiatal fotográfusként először 1984-ben egy hónapig fényképezhettem Pekingben és a környékén, mint a helyiek, kerékpárral járva ismerkedtem meg az akkor még a császári palota magasságához igazodó „földszintes” világváros mindennapjaival. Mindez a kulturális forradalom utáni nyitás időszaka volt.
Ma már robbanásszerű fejlődés jelei láthatók országszerte, hatalmas toronyházak épülnek, tízmilliós városok születnek, kiépült a 300 km/óra sebességgel száguldó vonatok és a többsávos autópályák hálózata, a városok utcáin autók és hang nélkül suhanó villany-motorkerékpárok tömege rohangál, még a szegényebb vidéki kistelepüléseken is mindenki okostelefonnal kommunikál.
A kérdés, mi az, ami a fotográfia nyelvén túlmutathat a felszínen, a szavak előítéletes világán? Itt kezdődik az alkotók választási lehetősége, felelőssége. Dokumentarista szemléletű fotográfusként az emberi arcok, az élettér szubjektív korlenyomatainak felmutatásával, fotóim talán gondolatokat inspirálhatnak, egyénileg értelmezhető vizuális üzeneteket közvetíthetnek.
Ázsia erős kulturális, történelmi hagyományok kódjain haladva őrzi titkait. Az élet útjain szemlélődő fotóútjaim tanulmányutak, a megismerés, a megértés ösvényein.
