Az anyaság kortárs magyar fotográfusnők sorozataiban

Magyarországon minden év májusának első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját – ebből az alkalomból olyan kortárs magyar fotográfusnők sorozataiból válogattunk, amelyek középpontjában az anyaság, az anyai lét áll.

Fabricius Anna: Háztartási anyatigris (2006)

Fabricius Anna: Eszter (részlet a Háztartási anyatigris című sorozatból, 2006) © Fabricius Anna/fotografus.hu

Fabricius Anna „az Anyatigris sorozatban az anyákat saját otthoni környezetükben engedi szóhoz jutni. A nagyméretű és részletgazdag felvételek a szemlélőt akarata ellenére is bevonják a babájukkal foglalatoskodó anyák helyzetébe” írta a sorozatról Anne Kotzan. Márton Zsófia szerint a széria Eszter című képe „a háziasszonyi teendőket és az öntudatos női habitust ironikus módon elegyíti”.

Fabricius Anna: Eszterke (részlet a Háztartási anyatigris című sorozatból, 2006) © Fabricius Anna/fotografus.hu
Fabricius Anna: Andrea (részlet a Háztartási anyatigris című sorozatból, 2006) © Fabricius Anna/fotografus.hu

Fabricius Anna egy másik, a Mandarin nő című sorozatát már a Capa Központban is láthattátok 2018-ban.

Hangay Enikő: Anyahajó (2011–12)

Hangay Enikő: Kék kakas © Hangay Enikő/pecsiosztondij.capacenter.hu

„Az Anyahajó című fotósorozat az anyaság fontos, a kortárs művészetben mégis ritkán érintett gondolatkörét jeleníti meg a művész személyes tapasztalatai alapján. A fotókon az anya, a gyermek és a víz ősi közege szervesen fonódik össze egyetlen vezérszállá. A víz a narratív képsorozatokon a legkülönbözőbb formákban jelenik meg – játékos tükröződő felületként, sötét hömpölygő elemként, tavaszi ébredés zajló tömegeként –, de mint összekötő elem külső és belső világok között mindvégig utal a magzatvíz védő, ringató közegére. Örökös, cirkuláris mozgása a hajózás relikviáival kiegészülve felidézik az utazás, a felidézés izgalmát, mely a művész életében a két kontinens közötti kétpólusú életmód és a személyes életút kibontakozásnak szimbóluma. A sodró vízáradat kiegészítve a gyermeki lét színekből és formákból építkező tárgyi kultúrájával, az anyaság változásokkal és feladatokkal teli, ösztönös és örömteli mindennapjait körvonalazza.” (Hangay Enikő)

Hangay Enikő: Cím nélkül (részlet az Anyahajó című sorozatból) © Hangay Enikő/pecsiosztondij.capacenter.hu
Hangay Enikő: Cím nélkül (részlet az Anyahajó című sorozatból) © Hangay Enikő/pecsiosztondij.capacenter.hu

Hangay Enikő munkái a Hét szekrény című kiállításon 2019. május 26-ig ingyenesen megtekinhetőek a Capa Központ 8F Galériájában.

Gőbölyös Luca: Háttér (2013)

Gőbölyös Luca: Parlament, Budapest, Magyarország (részlet a Háttér című sorozatból, 2013) © Gőbölyös Luca/lucagobolyos.com

„Gőbölyös Luca Háttér című sorozatának kiindulópontja egy különös, 1850–1870-es évekbeli gyermekportrétípus, melyet egy technikai szükségszerűség hívott életre. A hosszú expozíciós idő megkívánta, hogy az izgő-mozgó csecsemőket az anyjuk ölében fényképezzék le; a drapériával letakart anyák belesimultak a háttérbe, vagy amorf szellemalakokként „kísértettek” a textília mögül. Ezek a fotók akaratlanul is többet árulnak el egy technikai deficitnél. Éppen arra hívják fel a figyelmet, amit elfedni próbálnak: a szinte láthatatlan nőre. […] A burkaszerű lepelbe borított művész képein kisgyermekét tartja maga elé. A leomló textil színárnyalata környezetbe simuló fedőszínként funkcionál, néha sejtelmesen áttűnnek az anya/művész arcvonásai. Intim enteriőröket és külső helyszíneket egyaránt láthatunk. Több fénykép is a turisták által kedvelt, fotókulisszaként használt városrészekben készült, mintha csak az „emlékkreáló” mechanizmus lépne működésbe. A képek az anya/művész kettős identitásának a megfogalmazásai. […] Életkép, portré és önarckép különös keverékét látjuk; mintha összefoglalná a művészet és a kultúra évszázadait, a Madonna-ábrázolásoktól egy Monet-festményig, a burka mögé rejtett nőig. Minél tovább nézzük a képeket, annál több metafora tárul fel. Gőbölyös Luca egyszerre alanya és tárgya a képeinek. Beállítja a jelenetet, melynek önmaga áll a középpontjában. Megnevezi a helyszíneket, naplóként dokumentálva sok utazással járó életét. Identitásának alapja, társadalomban elfogalt helye anyai és alkotói énjén alapul” – írta a sorozatról Csizmadia Alexa.

Gőbölyös Luca: Brandenburgi kapu, Berlin, Németország (részlet a Háttér című sorozatból, 2013) © Gőbölyös Luca/lucagobolyos.com
Gőbölyös Luca: Étretat, Normandia, Franciaország (részlet a Háttér című sorozatból, 2013) © Gőbölyös Luca/lucagobolyos.com

A blogunkon jobban megismerheted Gőbölyös Lucát és munkásságát: 2019 márciusában ő volt a hónap alkotója.

Klenyánszki Csilla: Pillars of Home (2016–17)

Klenyánszki Csilla: Nr. 35, Pillars of Home, 2016–17 © Klenyánszki Csilla/klenyanszki.com

A Pillars of Home című sorozat kilencvennyolc „egyensúly-szobrot” ábrázoló fényképből áll. A képek Klenyánszki Csilla fotográfus saját otthonában készültek, azokban a harmincperces idősávokban, amelyekben a kisfia éppen aludt. A bébi bioritmusa által megszabott munkafázisokban rövid időre a nappali, a konyha, a hálószoba, sőt még a lépcső is műteremmé vált. Ezekben a szobákban épültek a fotókon látható ideiglenes, folyton billegő installációk, amelyek azt szimbolizálják, hogyan tud egy anya egyensúlyozni a legfontosabb teendői között.

Klenyánszki Csilla: Nr. 40, Pillars of Home, 2016–17 © Klenyánszki Csilla/klenyanszki.com

„Az alapkoncepció az volt, hogy a földtől a plafonig tornyokat, pilárokat építek, de ötven kép után kicsit meguntam, és módosítottam ezen. Bejöttek más elemek is, elkezdtem saját magamat is használni, mert egy idő után elfogyott a tér és a tárgyak is ismétlődtek. Ez egy játékos versenyfutás volt az idővel. Kihívást jelentett, mert tényleg ugyanabban a házban aludt a kisfiam, tehát végig csöndben kellett lenni, mert ha valami összetörik, akkor esetleg felébred, és vége van a »stúdióban« töltött időnek. Néha egyébként elő is fordult ez. Izgalmas volt az egész, adrenalint adott. A legfontosabb az volt, hogy megoldjam a feladatot, hogy az én harminc percemben időről időre meg tudjam ezeket a képeket csinálni. Heti négy kép volt betervezve, így lett meg három hónap alatt a kilencvennyolc.” (Klenyánszki Csilla)

Klenyánszki Csilla: Nr. 64, Pillars of Home, 2016–17 © Klenyánszki Csilla/klenyanszki.com
Klenyánszki Csilla: Nr. 76, Pillars of Home, 2016–17 © Klenyánszki Csilla/klenyanszki.com

2019. május 5-én a Capa Központban mutatjuk be Klenyánszki Csilla Pillars of Home című fotókönyvét. Az anyák napi bemutatón az alkotóval, Fabricius Anna fotográfussal és a kötet tervezőjével, Bogyó Virággal a Capa Központ kurátora, Mucsi Emese beszélget.

© Klenyánszki Csilla

Források:
Anne Kotzan: Kortárs magyar fotó Berlinben (Fotóművészet, 2008/2.)
Márton Zsófia: Daumier szemével (Artmagazin, 2017/3.)
Hangay Enikő – Pécsi-ösztöndíj archívum
Csizmadia Alexa: We’ve come a long way, baby – Gőbölyös Luca képei (Fotóművészet, 2013/1.)
„Hogy hol van a határ ember és tárgy között, ezzel játszom, ezt feszegetem” – interjú Klenyánszki Csillával (Artmagazin online)


Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük