Pályi Zsófia: Bűnbánók és búcsújárók

A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben merre járt, mivel foglalkozott, min dolgozott. Pályi Zsófia egy készülő félben lévő sorozatát mutatja be.

Az elmúlt évben egy új projektbe kezdtem bele, búcsúkat keresek fel és fényképezek. Ez egy csodákkal teli, színes-szagos, olykor Kusturica filmjeit idéző világ. Saját magam sose voltam búcsújáró, de falusi rokonaimtól sokat hallottam róluk. Egy-egy falut régebben napokig lázba tartottak ezek az ünnepek, a templomi szertartás után nem csak szórakozni jártak el az emberek, hanem egymáshoz is átmentek vendégeskedni. A búcsújárás egyfajta kivonulást jelentett a mindennapokból, az otthoni környezetből, ahol minden a munkára és feladatokra emlékeztet.

© Pályi Zsófia

Mára sokat veszítettek jelentőségükből ezek az ünnepek. Talán épp ezért ragadta meg a képzelőerőmet. Szeretném ezt a halványuló közösségi élményt megörökíteni, amíg még lehet. Egyrészt érdekel, hogy ez a valaha tisztán vallási eredetű szokás miért változott az idők során sok esetben csupán színes zsibvásárrá, falusi vurstlivá. Másrészt, mi az a hit és erő, hagyományokkal teli gazdag közeg, ami a zarándoklatokat és kegyhelyek tiszteletét máig életben tartja. A profán és a szent együttes jelenléte az, ami érdekel. Ez a látszólag ellentmondásban álló két világ.

© Pályi Zsófia

Középformátumú géppel dolgozom, a klasszikus kisfilmes képkocka helyett most 4:3 oldalarányban gondolkodom. Amellett, hogy figyelemmel kísérem az eseményeket, beszélgetek búcsújárókkal is, akikről portrékat készítek.

© Pályi Zsófia
© Pályi Zsófia

A kirakodóvásárokon pedig különböző vásárfiákat gyűjtögetek, mivel érdekel az a tárgyi kultúra, ami végigkíséri ezeket az ünnepeket. Igyekszem kicsit elrugaszkodni ez esetben a valóságtól és új kontextusba helyezni ezeket a szerzeményeket. Olyan szimbolikus tárgyak jelennek meg a képeimen, mint például a vattacukor, a műanyag Mária-kulacs, a művirág, vagy éppen a népi bölcsességekkel ellátott mézeskalács szív. Mindegyiket különleges jelentés övez, érdekes például, hogy a mézeskalács valamikor kultikus eledel, egyfajta szentelmény volt. Azért ették meg, hogy megszentelődjenek általa.

© Pályi Zsófia
© Pályi Zsófia

Térben és a szubkultúrákat tekintve is nagyon szerteágazó a projekt, szóval sok-sok lehetőséget és kihívást rejt magában. Több helyen jártam már, eddig két helyszín sok szempontból nagyon izgalmas közeg volt számomra, az egyik a cigányok legfőbb zarándokhelye, Csatka, másrészt Erdélyben a csíksomlyói búcsú. Két merőben más világ. Ebből is látszik, milyen sokrétű ez a téma. A Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjának elnyerésével van lehetőségem elutazni ezekre a hazai és határon túli, magyarlakta településekre. Nemsokára utazom Andocsra és Balassagyarmatra.

© Pályi Zsófia
© Pályi Zsófia

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük