„A város olyan volt, mint egy szép nő, akinek kiverték a fogait” – írta Robert Capa Budapestről 1948-ban, amikor hat hétig fotózta a még romos magyar fővárost. De hol járt pontosan Capa? Mikor örökítette meg a vasúti összekötő híd újjáavatását? Hol fotózta le Rákosi Mátyást? Melyik romokban álló hotel tetejére ment fel? Tudj meg többet a legendás fotóriporter Budapesten készült képeiről!
Városliget, 1948. szeptember 4.
1948. szeptember 3. és 13. között rendezték meg a Budapesti Őszi Vásárt a Városligetben. „A vásár iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert bemutatja a tervgazdálkodás eredményeit, amelyekkel sikerült az őszi és téli szükségleti cikkekből árubőséget teremteni” – írta a Szabadság című lap szeptember 4-én. Ugyanezen a napon tartottak divatbemutatót a Vásár részeként, Capa valószínűleg ekkor készítette a képet. „A divatbemutató eddig dologtalan »úri« dámák szórakozása volt. […] Ezen a divatbemutatón nem Patou és Dior megfizethetetlen divatálmai vonultak fel, hanem a dolgozó nő olcsó és ízléses ruhalehetőségei” – olvashatjuk a Világosság 1948. szeptember 5-i számában.
Déli vasúti összekötő híd, budai hídfő, 1948. szeptember 12.
Capa cikket is írt a budapesti tartózkodásáról, ez 1949 novemberében jelent meg a Holiday című magazinban. „Megnyílt az összekötő vasúti híd a Duna fölött Budapesten és a munkások, akik segédkeztek az újjáépítésben, átkísérik rajta az első vonatot. A hídon a felirat: »Éljen a Szovjetunió, a béke legerősebb őre!«” – olvashatjuk a fotóhoz tartozó szövegben.
Az új déli vasúti összekötő hidat – miután a második világháborúban megsemmisült, majd 1946-tól félállandó jellegű híd volt használatban – 1948. szeptember 12-én adták át.
„Vasárnap délelőtt hatalmas tömeg gyűlt össze a déli összekötő vasúti híd budai hídfőjénél. A város dolgozói már a kora reggeli órákban végeláthatatlan sorokban vonultak a hídhoz, hogy tanúi legyenek az ünnepségnek, amelyen Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter átadja a forgalomnak a hídépítő munkások újabb alkotását a kitűzött határidő előtt 84 nappal elkészült összekötő vasúti hidat. A megjelentek percekig tartó tapssal és éljenzéssel fogadták a miniszter beszédét. Ezután Szakasits Árpád köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai és a vendégek felszálltak a híd budai hídfőjénél várakozó különvonatba, amely elsőnek gördült át az új hídon. Az avatóünnepség után az új hídon megindult a rendes vasúti és gyalogosforgalom” – számolt be az eseményről a Népszava 1948. szeptember 14-i száma. Az ünnepséget a budai oldalon rendezték meg, Capa képén az előtérben a hídon vonuló munkások, a háttérben a ferencvárosi kémények láthatóak.
Körönd, 1948. szeptember 19.
„Vasárnap délelőtt 11 órakor a felszabadulás óta nem látott arányú katonai díszszemle kezdődik Budapesten a Hősök terén. A magyar fegyveres haderő minden csapata, a vidék is, képviselteti magát ezen a díszszemlén, amelyen az 1848-as dicsőséges honvédhadsereg emlékének hódolva, tesz hitet az új, magyar népi hadsereg, a demokratikus gondolat mellett” – írta a Népszava 1948. szeptember 18-i száma. A szeptember 19-i Hősök terén lévő ünnepség után „a köztársasági elnök és kísérete a meghívott vendégekkel gépkocsiba szállt és a Köröndre ment, ahol az ott felállított dísztribünről végignézték a honvéd, rendőr és szabadságharcos csapatok káprázatos felvonulását”. Ezt a felvonulást fotózta le Capa: a háttérben a Szinyei Merse utca torkolata látható, a tribünön, középen, szürke öltönyben pedig Rákosi Mátyás áll. A katonák által eltakart felirat: „1848 szellemében előre! / A dolgozó népnek és hadseregnek [?]”.
Gellért fürdő
1948 nyarán a napi maximum hőmérséklet többször megközelítette a negyven fokot. „A jó meleg napok benépesítették a strandfürdőket”, „a kánikulában százezrek rohamozták meg a strandokat”, „trópusi hőség Budapesten, a nép ellepte a strandokat” – írták 1948 júliusában és augusztusában az újságok. „A Gellért-fürdő hűs vizében jó kétezren lubickoltak vasárnap. Olcsóbb jegyünk azon a napon lépett életbe, amikor a kánikula ránktört. Idáig bizony nálunk is ráfizetéses volt a fürdő, de hála a kánikulának, ezt a ráfizetést egy nap alatt behoztuk! Bár ilyen meleg maradna soká!” – mondta a Gellért fürdő úszómestere július végén. Capa képén már nincs akkora tumultus a fürdőben, minden bizonnyal ez a fotó is szeptemberben, a még meleg őszi időben készült.
Hotel Hungária
„A régi Ritz Hotel csonka tetején apró figurák verték csákánnyal a szálló kiégett téglafalait. Mikor a dolgozó emberek sziluettjét megláttam az égen, elővettem a kamerámat” – írta Capa a Holiday magazinban megjelent cikkben. A fotográfus a hotelt illetően tévedett: a képen a Hotel Hungáriát bontják. A munkás az épület harmadik emeletén van, baloldalon a Hotel Bristol tűzfala látható – a kép tehát az Apáczai Csere János (akkor Főhercegnő Mária Valéria) utca felől készülhetett. „A pesti Dunapart romtalanítása az elmúlt hetekben kezdődött meg, legkésőbb decemberig a földszintig lebontják a Carlton és a Hungária Szállót” – írta a Szabadság 1948. szeptember 8-án. A Hotel Ritz az Eötvös térnél állt, 1945-ben azt is bombatalálat érte, de romjait már 1947-ben eltakarították.
Hotel Bristol
A Hotel Bristolt is bontják. A háttérben az akkor még görög ortodox templom, melynek déli tornya Budapest ostroma alatt omlott le. Capa „a híres dunai szállodasor egyetlen túlélője”-ként hivatkozik az épületre, állítása szerint itt szállt meg: „Reggelenként kilépni a Bristol Szállóból sokkal veszélyesebb volt, mint holmi harctéren fényképezés. A három nagy szálloda helyén javában folyt a romeltakarítás és a Bristol körül téglák röpködtek minden irányból” – írta a fotográfus a Holidayben.
Erzsébet tér
Közös evés-ivás, cigizés az Erzsébet téren. A háttérben az Erzsébet (akkor már Sztálin) tér 7. szám alatt Völgyesi József asztalosmester (egykori) műhelye, tőle jobbra, a hölgy takarásában a „Falatozó” felirat olvasható. Az épület „súlyosan megsérült, de még így is nagy érték, hiszen belterületen, olyan helyen fekszik, ahol az ingatlanok ára igen drága” – írta a Világ 1947. május 18-i száma.
Váci utca
A Váci utca, amikor még autók is közlekedhettek ott. Jobb oldalon a Váci utca 8. szám alatt a Swan bőrdíszműáru üzlet, amely legalább az 1940-es évek eleje óta működött itt. 1948-ban Práger Ferencné bőrdíszművesmester volt a tulajdonosa. A háttérben a Kristóf tér saroképülete.
Capa még szeptember végén is biztosan Budapesten tartózkodott: 28-án Darvas József építés- és közmunkaügyi miniszter fogadta őt és két amerikai újságírót. „Az újságírók hosszasan elbeszélgettek Darvas miniszterrel az országot ért háborús károkról és az újjáépítés eredményeiről. Darvas miniszter részletes tájékoztatást adott a fővárosban, a vidéki városokban és a falvakban folyó nagyarányú lakástermtésről. Robert Capa, a világhírű fényképész bejelentette a miniszternek, hogy érdekes anyagot állítanak össze magyarországi tapasztalataikról és azokat fényképekkel is illusztrálják” – írta a Szabad Szó 1948. szeptember 29-i száma.
A Holiday magazinban megjelent szöveg magyar fordítását a Robert Capa: Budapesti beszélgetések című kiadványból vettük át. A korabeli sajtóanyagokhoz az Arcanum Digitális Tudománytárat, a helyszínek beazonosításához a Fortepan és az MTVA képarchívumát használtuk.
Robert Capát a XX. század több háborújának egyedülálló képi krónikásaként jegyzi az egyetemes és a magyar fotótörténet. Tudj meg többet az öt harcmezőt megjárt magyar származású fotográfusról a Robert Capa, a tudósító című kiállításon!