Nádor Katalin fotói a Janus Pannonius Múzeumban (Fotó magazin, 1971)

Nádor Katalin (1938–2018) mintegy harminc éven keresztül a pécsi Janus Pannonius Múzeum műtárgyfotográfusaként dolgozott és ekként volt ismert. Munkája a múzeumba kerülő néprajzi tárgyak, régészeti leletek dokumentálása és kortárs művészek illetve a képzőművész elődök műveinek megörökítése volt.

Nádor Katalin: Cím nélkül, c. 1970 © Nádor Katalin

Nádor Katalin fotói a Janus Pannonius Múzeumban

Tény, hogy igen kevés művészi kép akad a földkerekségen naponta készülő fotók milliói között, ugyanígy ritka az elhivatott mester az ún. alkalmazott fotóban. Vannak kiváló szakemberek, rutinos mesterek, de kevés az olyan lelkes, tehetséges és szerény alkotó a tárgyfényképezés terén, mint amilyen Nádor Katalin a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. Alkotó? Nem jóakaratú túlzás ez? Bizony nem. Ahogy például a zeneirodalom remekeinek avatott megszólaltatói maguk is szuverén művészek, ugyanúgy megilleti ez a rang a képzőművészeti múlt és jelen értékeit a fotó nyelvén bemutató, kiemelkedő tehetséget is. Még az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a tevékenység egyfajta kultúrmisszió: emberközelbe hozza, elérhetővé és élvezhetővé teszi múzeumok féltett kincseit. Nádor Katalint egy-egy téma néha hetekig foglalkoztatja; van olyan tárgy, melyet öt-hatszor is elővesz, újra meg újra lefényképezi akkor is, amikor a „megrendelő” már elégedett az eredménnyel, de ő még nem.
Probléma van bőven, azért mégis irigylésre méltó, ha valakinek napról napra az a dolga, hogy a csak kevesek számára hozzáférhető műkincseket fényképezze…Éppen ebben rejlik a művészi igényesség legfőbb veszélye is: „munkaköri kötelességként” fényképezni, akár van hangulatunk, akár nincs.
Ilyen színvonalon csak az dolgozhat, aki elsősorban nem a munkaadónak, hanem saját magának alkot, mert rajong a fényképezésért, hivatásnak és gyönyörködtető szórakozásnak érzi. (–dr.–)

Megjelent a Fotó magazin 1971/3. számában.

Az elsősorban dokumentumként használt fényképek készítése során Nádor Katalin érdeklődésének középpontjába a fény természetének, tér- és formateremtő erejének, valamint a különböző felületeknek és anyagoknak a tanulmányozása került. A Felület és forma című kiállítás az életműnek ezt az eddig ismeretlen, ám különleges részét mutatja be.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük