A Koholt és törékeny jövő című kiállítás a PARALLEL – Európai Fotográfiai Platform kurátori projektjeként jött létre, válaszul a program negyedik ciklusának tematikus felhívására: „változó idők: művészet egy új világban”.
„A Koholt és törékeny jövő című kiállítás öt olyan művészt mutat be, akik a múlt és a jelen mulandóságának rekonstruálásával alternatív jövőképeket vázolnak fel, miközben próbálnak eligazodni törékeny világunkban. A félretájékoztatás és az ökológiai katasztrófák globális növekedése arra ösztönzi ezeket a művészeket, hogy a múltba ássanak, úgy tárják fel a jelen zord, homályos rétegeit. Ahelyett, hogy a közvetlen környezetüket fényképeznék, inkább különböző, mélyen személyes vagy épp számukra teljesen idegen anyagokat tartalmazó archívumokkal dolgoznak. A talált dokumentumok – amelyek szorosan kapcsolódnak az emlékezethez – újságok, családi fotóalbumok, levelek, közösségi média kommentek vagy akár invazív növényfajok formájában is megjelenhetnek. Az archív szöveg- és képanyagok kombinációjának elforgatásával, kitágításával és átrendezésével egy sokkal bizonytalanabb és árnyaltabb jövő vízióját vetítik elénk.” (Eric Lawton kurátor)
Kiállító alkotók: Gustavo Balbela, Elsa Gregersdotter, Andrej Lamut, Ida Nissen, André Viking
A brazil művész, Gustavo Balbela brazíliai újságokban talált szöveget és képeket helyez egymás mellé a Semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt című sorozatában. A tekintélyelvű, valamint a számos társadalmi és politikai kérdésben tagadó-elutasító álláspontot képviselő brazil kormány baljós felemelkedése idején megfogalmazott, rosszat sejtető címsorokat a helyi nyomtatott médiából kiemelt, banális képekkel párosítja össze. Az eredményként kapott elrendezés egy olyan kaotikus helyzetre világít rá, ahol a hírek látszólag merev keretei szétesnek, és arra késztetik a nézőt, hogy eltöprengjen a széttöredezett abszurditásokon. A fizikai kollázsok egy olyan korban élt élet új valóságát tárják fel, amelyet az objektivitás hiánya és az olyan bizonyosságok öszszeomlása, mint a szabadság és az egészség, határoznak meg. Balbela abban a környezetben, ahol az igazság és a valóság látszólag elveszíti tudatos jellegét, még tovább boncolgatja a tartalmat, hogy értelmet rendeljen egy olyan világhoz, amelynek látszólag egyáltalán nincs semmi értelme.
Olyan aranyosak a füleid című filmjében a svéd művész, Elsa Gregersdotter a női barátság intimitását vizsgálja. Az idősebb nők beszélgetéseiről készített felvéte leket olyan feliratokkal gazdagítja, melyeket Gregers dotter az élete során kapott rosszin dulatú megjegyzésekből állított össze. Egy nő például ilyen megjegyzést tesz a másiknak: „Milyen fur csa, hogy valaki, aki annyira szép, mint te, egyúttal ennyire utálatos is tud lenni.” Ez a mesterséges párosítás áthidalja a szakadékot a fiatalabb nőként szerzett személyes tapasztalatok és a generációkon átnyúló kontextusba helyezett értelmezések között. A jelentés maga a befogadó, illetve a néző perspektívájától és életkorától függő en változhat, mivel ők egy időben elgondolkodnak saját emlékeikről és beszélgetéseikről is. Ezek a női testtel kapcsolatos nega tív-pozitív kritikai megjegyzések rávilágítanak a nyelvi kifejezés váltakozó természetére és arra a kettősségre, miszerint egyszerre képes kegyetlenül abszurd és humoros is lenni.
A szlovén művész, Andrej Lamut a környezetrombolást a fenntarthatóság katalizátorának te kinti. Invazív idegen fajok című sorozatában az invazív növényfajokból készült papírt különféle analóg fi lmtechnikákkal, köztük folyékony emulziókkal ötvözi. Lamut új kontextusba helyezi az őshonos ökoszisztémák elpusztításáról ismert, invazív növényfajok témáját, olyan médiumnak tekintve azokat, amelyből új, furcsa absztrakt formák hozhatók létre. Az így létrejött művek olyan káros növényeket mutatnak be, mint a japán keserűfű vagy a kanadai aranyvessző, feltárva azok nem e világi, idegen formákra emlékeztető valódi karakterét. Emellett Lamut az invazív növények pusztító környezetükből való eltávolításának fi zikai aktusán keresztül aktívan támogatja a természetes környezet rehabilitációját.
A dán művész, Ida Nissen a Készíts leltárt című sorozatában fizikai kollázsokat készít fotogramok – fényképezőgép nélkül, sötét helyiségben, a fény közvetlenül fényérzékeny papírra történő exponálásával, negatív használata nélküli képek – darabokra vágásával, átalakításával és összeragasztásával. Az így létrejövő formák egymásba fonódó kombinációi a színes, absztrakt emulziókon át egyfajta reakcióként értelmezhetőek a folyamatosan változó világgal való szembenézés aktusára. Olyan tematikus és költői szimbólumok bukkannak fel, mint az orchidea, amely Nissen dél-koreai örökségére és nevére utal. Az ismerős és ismeretlen határán elhelyezkedő munkák Nissen saját személyes igazságkeresésére mutató vezérfonalat kínálnak, anélkül, hogy szükségszerűen egyértelmű válaszokkal vagy állásfoglalásokkal szolgálnának.
A dán művész, André Viking a Szia, „lelki társ” című sorozatában saját családjának az archívu mát használva építi újra a széttöredezett családi narratívákat. Viking a családi albumokból vett fényképek és az apja bebörtönzése alatt a családjának írt levelek összekombinálásával tekinti át azt, hogy az identitások hogyan változhatnak meg a vizuális és a szöveges tartalom összekapcsolásának és szétválasztásának függvényében. A fotográfi a szofi sztikáltsága csak bizonyos mértékű precizitásra képes, míg a szöveg, különösen az elsődleges forrásanyag még tisztábbá teheti a szándékot. A melankolikusnak értelmezhető jelenetek hirtelen humorossá válnak és fordítva. A sorozat az emlékezet és az identitás kapcsolatát helyezi előtérbe, ahogy az a családi archívum szemszögéből látható.
…
A PARALLEL egy európai fotográfiai szervezeteket összekapcsoló platform, amelyben az Európai Közösség tizenhat országából tizennyolc intézmény működik együtt és végzi a programban részt vevő feltörekvő művészek és kurátorok kiválasztását és mentorálását, valamint lehetőséget teremt a munkáikat bemutató kiállítások létrehozására. A platform 2018-tól 2021-ig tartó ciklusában a Capa Központ az egyik tagként több program szervezésében is sikerrel működött közre, 2021 augusztusában pedig a ciklus zárókiállításának ad otthont: a nyílt pályázat során kiválasztott két kurátori projektben tizenegy fiatal alkotó munkái reflektálnak a záróciklus hívószavára: a változó időkre.
A PARALLEL-t az Európai Bizottság Kreatív Európa programja támogatja, és a Procur.arte kulturális egyesület tervezte és vezeti. (parallelplatform.org)
A két kiválasztott kurátori projekt, a Koholt és törékeny jövő és az E világból való – elképzelt alternatív kartográfiák című kiállítás 2021. szeptember 19-ig látható a Capa Központban.