A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben merre járt, mivel foglalkozott, min dolgozott. Melegh Noémi Napsugár az elmúlt időszakról mesélt.



Az elmúlt pár hónapomat a napi munka mellett leginkább két egyéni kiállítás munkálatai töltötték ki, mivel több, számomra fontos hosszútávú anyagomból is a közelmúltban nyílt tárlat. A tavalyi Hemző Károly-díjhoz kapcsolódóan a falusi roma fiatalok mindennapjait bemutató sorozatom “Így láthatsz meg engemet” címmel június 11-óta látogatható a Capa Központ 8F Galériájában. Ezen Szarka Klára fotótört


A projekt 2016 nyarán kezdődött, amikor találkoztam az akkor még csak 11 éves Evelinnel. Ő volt az én kalauzom és idegenvezetőm ebben a zárt közösségben.
Kezdetben azért jártam vissza rendszeresen hozzájuk, mert emberileg érdekeltek az ott élők mindennapjai. Jelen szerettem volna lenni az életük fontos történéseinél, úgy, mint szülinapi vigadalmak, születés, halotti tor, vagy akár egy börtönszabaduló buli. Az, hogy mit és hogyan szeretnék ezzel az anyaggal mondani, csak idővel tudatosult bennem: szeretném úgy bemutatni az ő életüket, ahogy ők élik meg ezeket a helyzeteket. Sokuk számára ez egy nehéz sors, küzdelem a mindennapokban, de ugyanúgy megélik a mindennapok apró örömeit is.



Évekkel később aztán végigkövettem Evelin várandósságát is, aki 17 évesen hozta világra első gyermekét, Szkárlettet. Mivel gyermeke apja nem szeretne részt venni a gyermeknevelésben, a lány az édesanyjához és annak új barátjához költözött az észak-magyarországi Recskre, ahol szállók takarításával keresik meg a mindennapi betevőt.
A roma tinédzsereknél gyakori, hogy különösen fiatalon válnak szülővé, a várandós anyukáknak pedig sokszor nehéz alkalmazkodniuk a megváltozott élethelyzethez.



Az elmúlt egy évben egy kicsit más megközelítés szerint haladtam, elkezdtem tágítani a fókuszt, ezért sok roma és falunapon fordultam meg egyéb régiókban. Ezt az anyagot még biztosan sokáig szeretném majd folytatni.



Egy másik, szintén több évig készült anyagom „Gábor és Kálmán” címmel nyílt meg. Ez két a Nógrád megyei Drégelypalánkon élő férfi szoros összetartozását mutatja meg. A kiállítást a Telep Galériában tekinthető meg augusztus 2-ig.




milyen emlékek maradnak egy ilyen tragédia után a túlélő családtagokban, barátokban, akik maguk is csak most léptek a nagykorúságba. Milyen a gyászfeldolgozási folyamat, ami talán egy életen át elkísér. Együtt lehet-e élni ezzel a fájdalommal, van-e bármi, amit egy ekkora trauma felszabadít és amit építő jellegűvé fordíthatunk magunkban?





