A hónap alkotója rovatunkban különböző aspektusból – aktualitások mentén és személyes nézőpontból – mutatunk be egy kortárs fotográfust vagy vizualitással foglalkozó alkotót, szakembert.

A hónap alkotója 2025 októberében Szalai Dániel.

Szalai Dániel vagyok, Budapesten élek és dolgozom. Kiskoromtól fogva érdekel a fényképezés, ami máig nagyon fontos nekem. Egészen fiatalon a fotográfia jelentette számomra a belépést a művészet világába, az alkotói pályám is ezen a területen indult, és jelenleg is aktív tagja vagyok fotós közösségeknek. Ennek ellenére ambivalens a viszonyom a médiummal – alapvetően nem a fotográfia érdekel, hanem a művészet.

A családomnak köszönhetem, hogy a fotózás hamar részévé válhatott az életemnek. Kamaszként szuper eszközre leltem benne, amelynek segítségével szemlélhetem, felfedezhetem és megérthetem a világot, miközben rezonálhatok a környezetemmel. Azóta rengeteg dolog történt, ami alakította a szemléletemet, és sokkal inkább kritikai attitűdöt érlelt bennem. Ezek közül három tapasztalat volt leginkább meghatározó. Egyrészt az, hogy még gimnazistaként bekerültem a Fotográfus.hu fotósiskolába, ahol Gulyás Miklós, Eperjesi Ágnes, Szalontai Ábel, Illés Barna és Pfisztner Gábor órái gyökeresen megváltoztatták az elképzeléseimet a fotóról. Olyannyira, hogy végül érettségi után – és ez a másik jelentős hatás, ami ért – nem a fotó szakra mentem a MOME-n, ahogy korábban terveztem, hanem művészetelmélet szakra, ami kitágította a látókörömet és érezékennyé tett a társadalmi, politikai folyamatokra, illetve filozófiai kérdésekre. A harmadik élmény pedig, ami meghatározza mind a munkáim témáját, mind pedig az alkotói módszeremet, hogy a BA képzés után jó pár éven át film és fotóprodukciók gyártásában dolgoztam.

Ezekkel az élményekkel és tapasztalatokkal kezdtem el a MOME Fotográfia mesterképzését, amit akkor Kudász Gábor Arion vezetett, aki azóta is mentorom. 2017-ben, 27 évesen vágtam neki az aktív, mondjuk úgy, professzionális alkotói pályának. Ekkor kezdtem állatokkal foglalkozni. A Novogen című projektem középpontjában példul egy olyan, speciális csirkefajta áll, aminek a tojásaiból vakcinákat készítenek. A projektet az egyetem első félévében, a BredaPhoto Festival akadémiai versenyprogramjának keretében készítettem. Nagyon fontossá vált számomra és azt hiszem, mondhatjuk, hogy elég nagy utat járt be: elnyerte többek között a Paris Photo Carte Blanche díját, és igazán sok helyen publikálták, illetve állították ki. 2021-ben könyvként is megjelent a The Ersikay Connection kiadásában. Érdekes módon a Novogen az első, és egyben az utolsó tisztán fotográfiai munkám, bár ebben is szerepet kaptak szövegek.

A projekt megszültése óta kutatom az ember és állat viszonyát. Alkotóként háziasított állatokkal, használatokkal foglalkozom. Azt gondolom, hogy ezekkel az állatokkal egy közös technobiopolitikai valóságon – vagyis gazdasági, politikai és technológiai rendszereken – osztozunk, amelyek révén nem csak őket, hanem saját magunkat és a világunkat is megérthetjük.

Ez a jelenség foglalkoztatott a Stadtluft című projektemben, amiben a galambok társadalmi megítélését keretezését vizsgáltam, és a Pécsi József ösztöndíj, majd a MOME Doktori képzésének keretében készített munkáim készítésekor is. Az Unleash Your Herd’s Potential című projektemben a tehenészet világában használt digitális menedzsment technológiákat kutattam.

Az elmúlt években érezhető egyfajta változás, vagy hangsúlyeltolódás a munkáimban: bár továbbra is állatokkal dolgozom, egyre inkább a személyes, metaforikus, mitológiai olvasatuk érdekel. De erről majd később…

Szalai Dániel | Web | Instagram