A Capa Központban látoghatható André Kertész állandó kiállítás apropóján bejegyzésünkben felidézzük a fotográfus ikonikus, Szatirikus táncosnő című felvételének történetét, valamint bemutatjuk modellje, Förstner Magda pályájának alakulását és táncosnőként elért sikereit.

Förstner Magda Étienne Beöthy műtermében
André Kertész egyik legismertebb modellje, Förstner Magda 1899-ben született Veszprém megyében, szülei az I. világháború után elszegényedtek, ezért öccsével Faddi-Förstner Dénessel nehéz körülmények között nőttek fel. Magda kezdetben klasszikus balettet tanult, de érdeklődése 20 éves kora körül az Isabela Duncan által megteremtett „szabadstílusú mozgásművészet” felé fordult, melynek hazai törekvéseit Szentpál Olga iskolája képviselte. 1921-ben a Vigadóban lépett fel egy klasszikus táncrevü keretében, ahol Csajkovszkíj Karnevál című zeneművére táncolt. 1922-ben már önálló klasszikus táncestéllyel jelentkezik, Schubert, Liszt, Rachmaninov zenéjére készít koreográfiát, később Bartók, Kodály zeneműveit is beemeli repertoárjába. A kosztümjeit, díszleteit festőművész fivére tervezte, állandó zenei kísérője Kósa György volt. 1926-ban fellép a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében. A korabeli lapok méltányolják tehetségét: „Nemcsak kéz-és lábmozdulataival, hanem szinte egész testének minden izmával törekszik érzéseit kifejezni és mozdulatainak erejét erős arcjátékával fokozza” – írja a Pesti Hírlap 1927-ben. Kortársai szerint karakterizáló és stilizáló képessége tette kiemelkedővé. 1927-ben Párizsban a Sorbonne nagytermében lépett fel egy estélyen, a francia közoktatásügyi miniszter védnöksége alatt. A Le Soir nevű francia lap is elismerő kritikát írt róla, ahogy a magyar lapok is beszámoltak párizsi sikeréről. Ebből az időszakból származnak André Kertész párizsi képsorai, melyek a fiatal táncosnőt örökítik meg társaságban és egyedül. Az egyik fotón Magda egy asztalon ül három fős társaságban, feltehetően Ethienne Beöthy szobrász műtermében, az asztaltársaság egyik tagja Rogi André, Kertész első felesége. Egy másik oldottabb csoportképen is feltűnik, felszabadultan nevetve, Ethienne mellett, miközben Rogi André hegedül a társaságnak. Fennmaradt egy felülnézeti teljes alakos portréja is, valamint egy groteszk ásítást kimerevítő portréja is. A képsorok közül, melyek őt ábrázolják, egyetlen felvétel került be a fotótörténet ikonikus képei közé, a Szatirikus táncosnő című mű. A felvételen, a fiatal nőt Beöthy műtermében, Action Directe című szobra társaságában láthatjuk, karakteres, a szobor mozdulatát mímelő pozícióban. André visszaemlékezésében azt írja: „Tett egy spontán mozdulatot. Mindössze két képet készítettem. Nem kellett ellőni száz tekercset, mint manapság. Csodálatos dolog mozgásban lévő embereket fotózni. A megfelelő pillanat elkapásáról van szó: arról a pillanatról, amikor valamiből valami más lesz.” Az említett két fotó közül a másik ülve mutatja a táncosnőt, amint lábait charleston pózban tartja. Magda az önálló, alkotó nő szimbólumává vált az idők során, aki nem passzív modellje a fotográfusnak, hanem alkotótársa, akinek mozdulata révén jön létre a tökéletes kompozíció és az összhang szobrászat, táncművészet és fotográfia között.


Kertész Förstner Magdáról készült híres fotói mellett megtekintehő a tárlaton Étienne Beöthy 1926-os szobra is.
Fotók: Capa Központ
Kertész elkötelezett volt a mozgásművészet, a tánc megörökítése iránt. Szívesen járt a Montparnasse varietészínházába a Bobinóba, ahol többek között lefotózta Clayton Bates sztepptáncost, aki művégtaggal táncolt. 1928-ban Ida Rubinstein tánctársulatát fotózta, a riport a Vu című lapban jelent meg. Fotóalanyai között volt Helba Huara perui táncosnő is, valamint 1935-ös magyarországi látogatása során Szentpál Olga iskolájában is készített fotókat táncosokról. A tánc klasszikus és modern formái iránti érdeklődése 1936-os amerikai emigrációja után is fennmaradt. Miriam Winslow és Foster Fitz Simons táncosokat fotózta Szatirikus tánc címen a negyvenes években a Broadwayn, valamint fennmaradt egy sorozata balettáncosokról, akikről a Rockefeller Központ tűzlépcsőjén, teraszán, valamint vidámparki játékok környezetében készített művészi felvételeket 1940-ben.
Írta Kopin Katalin az André Kertész – A szentimentalista – Válogatás Szigetbecsének ajándékozott képeiből című kiállítás kurátora.
A Capa Központ állandó kiállítását, illetve Kertész életművét a tárlathoz kapcsolódó weboldalon keresztül részletesebben is megismerheti.