Friedmann Endre mielőtt Robert Capa néven, haditudósítóként beutazta volna a világot, Budapesten nevelkedett és itt érték azok a fontos kezdeti hatások, amelyek meghatározó részévé váltak legendás személyiségének. A Capa Központ állandó kiállítását bemutató cikksorozatunk első részeiben budapesti helyszíneket alapul véve mutatjuk be a gyermek, majd a már kamasz Friedmann Endre életét. A mindennapokat, az iskolákat, az életre szóló barátságokat, a kedvenc időtöltéseket, eseményeket, helyeket felidézve rajzoljuk meg fiatalkorának világát.

1916 és 1945 között a Dorottya utca 8. legfelső emeletén működött Pécsi József fotóművész legendás hírű műterme és magániskolája. „Múltam arra kötelez, és becsvágyam arra ösztönöz, hogy tanítványaimból […] haladó szellemű, alaposan képzett mesterek és a tehetségesekből művészi ízlésű műiparosok váljanak. Nemcsak a puszta mesterséget tanítom, hanem ennél kétségtelenül sokkal többet: lépést tartok mesterségünk legújabb vívmányaival, követem a külföldi szakirodalom minden jelentős, fejlődést jelentő mozzanatát. Tanításom haladó és modern irányát korunk művészeti szellemével egészítem ki, mert csak így nevelhetek az átlagon túlmenő, jóízlésű, tehetséges műiparos nemzedéket. Tanításom szolgálatába állítom 40 éves tudásom és tapasztalatom számos mesterfogását…”¹ – foglalta össze pedagógiai gyakorlatát Pécsi.

A képzésben számos nő is tanulta a mesterséget. Besnyő Éva, Kati Horna akkor még Deutsch Kati és Ata Kandó (született Görög Etelka) is Pécsi-tanítvány volt. Mindannyian baloldaliak voltak, Kassák Lajos Munka-körébe jártak, a kortárs művészeti tendenciák érdekelték őket, később pedig világhírű fényképészekké váltak. 

Besnyő Éva 1928-ban iratkozott be Pécsihez, ahová Capa gyakran elkísérte őt. Sokszor még a műtermi munkához is csatlakozott, kezdetben modellként alkalmazták. „Abban, hogy a fiatalember a fotózás felé fordult, nagy szerepe volt a Városház utcában vele egy házban lakó, később Európában szintén fotós karriert befutó Besnyő Évának” – írja Péntek Orsolya, illetve hozzáteszi, hogy az „újságírónak készülő fiú nemcsak a műterembe, de szociofotós útjaira is elkísérte a lányt, aki végigfényképezte a korabeli Pest uszályrakodó munkásait, piacait és cigányait.”²

Capa számára az 1931-as kénytelen emigrálása után is fontos maradt Pécsi József műterme, ahová 1933-ban amikor rövid időre visszatért Budapestre el is látogatott. Ennek emlékét egy képpár őrzi, amelyeket a később Kati Hornaként ismert Deutsch Kati és Capa készítettek egymásról.

1944-ben a házat csillagos házzá jelölték ki. A főváros ostroma alatt súlyos sérüléseket szenvedett, Pécsi műterme is bombatalálatot kapott, negatívjai és jelentős értékű műgyűjteményének egy része megsemmisült. A műemléképületet 2016-ban lebontották, helyén ma hotel áll.

A sorozat korábbi részét a itt olvashatja. 

A cikk szövegének forrásául a Capa Központ állandó kiállításának falszövegei szolgáltak. A Robert Capa – A tudósító című kiállítás kurátora Csizek Gabriella. 

1. Tőry Klára: Pécsi József (1889-1956) élete és ritkán látott felvételei. 2019. január 22. Mai Manó Ház blog. ↩︎
2.  Péntek Orsolya: Robert Capa élete (1913-1954). A Városház utcától Berlinig. 2016. augusztus 11.  Mai Manó Ház  ↩︎