Pályi Zsófia: Fotográfiai inspirációk

A hónap alkotóját arra kértük, hogy szubjektív szempontból mutasson be néhány, a számára fontos vagy az utóbbi időben figyelmét felkeltő fotográfust, illetve sorozatot, akik/amik nagy hatással voltak rá.

Nincs egy-egy kiemelt példaképem. Még a tanulmányaim során sok klasszikus fotográfus életművét megismertem és akad természetesen közöttük több kedvenc is, mint például Diane Arbus, Richard Avedon vagy éppen Leibovitz; de van, hogy nem csak fotográfusok, hanem egy-egy festmény, vagy színdarab hatnak rám. Itt nem is annyira példaképeket, inkább inspiráló alkotókat szeretnék felsorolni, akikre valamilyen okból kifolyólag érdemes odafigyelni. Az Instagram felületén szeretem követni Rob Hornstra munkásságát. Különösen „üdítően” hat a sok cukormázas fénykép között az ő ízig-vérig valóságos világa, az az őszinteség és egyszerűség, ami kegyetlenül boncolgatja egy-egy történelmi esemény – legyen az épp a csernobili katasztrófa – vagy politikai döntés következményeit, amilyen például a 2014-ben megrendezett téli olimpiai játékok Szocsiban.

Lenyűgöző az az energia és alaposság, amivel ez utóbbi témához nyúlt. Egy újságíró kollégával fél évtizeden át kísérte figyelemmel, hogyan építik fel a történelem egyik legdrágább téli olimpiáját ott, ahol az oroszok riviérája fekszik, ahol a hegy túloldalán az ország legszegényebb települései találhatóak, és mindössze húsz kilométerre pedig háborús konfliktus dúl.

Van ebben egy adag feszültség, amit nagyon alaposan tár fel Hornstra, multimédiával, archív képekkel, dokumentarista felvételekkel és izgalmas kortárs portréfotókkal. Az ilyenfajta hosszútávú fotó projektek fel tudják hívni a figyelmünket egy-egy fontos ügyre, ez is lehet a fotográfia egy szerepe. (A projekt honlapja: thesochiproject.org)

Rob Hornstra: A strand látképe Kurortny Gorodok mellett, Adler, Oroszország, 2011 © Rob Hornstra/thesochiproject.com
Rob Hornstra: Alekszandra Alekszejevna Artamonova portréja a cseljabinszki tank/traktorgyár múzeumában. A második világháború idején Cseljabinszki volt a világ legnagyobb tankgyára. Mivel azokban az években a férfiakat mind a frontra küldték harcolni, a gyártást a nők vették át. A háború után a gyár részben traktorgyárrá alakult, és Alekszandra Artamonova ott folytatta a munkát. Habár ötven év munka után nyugdíjba mehetett volna, úgy döntött, tovább dolgozik, annyira szerette a munkáját. A gyár volt az élete. Hatvan évnyi hűséges szolgálat után végül nyugdíjba vonult, de hiányoznak neki azok az idők, amikor még ott dolgozott. Cseljabinszk, Oroszország, 2003 © Rob Hornstra
Zashrikwa (17) és testvére, Edrese (14), büszkén pózol a Kalasnyikovjáv a nagynénjük és nagybátyjuk házának kanapéján. A Kodori-völgyben élnek, egy távoli, hegyes vidéken Abházia és Grúzia határán. 2008 augusztusában Abházia átvette az irányítást a hivatosan demilitarizált Kodori-völgy felett. A völgy kétezer grúz lakosa a határon túlra menekült. Néhány család nem hagyta, hogy elkergessék őket: „Hegyi emberek vagyunk. A határok nem sokat jelentenek nekünk. De ha választanom kellene egy grúz és egy abház útlevél között, akkor a grúzt választanám”. Kuabchara, Abházia, 2009 © Rob Hornstra
Rob Hornstra: Mihail Jefremovics Zetunyan (88) a szobájában ül, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Fekete-tengerre. A szubtrópusi klíma és a csodálatos helyszín ellenére Esherában a legtöbb ház üres. Az 1993-as grúziával való háború idején a grúz etnikum tagjait elüldözték. A fiatal falusi lakosokat megölték a harcokban. Csak a falu lakosságának egynegyede maradt. Egyszerűen nincs elég ember, hogy fenntartsa a helyet, így minden még jobban szétesik. Mihail Jefremovicsot mindez nem érdekli. Így érzi, eljött az ő ideje és a koporsójának a készítésével van elfoglalva. Eshera, Abházia, 2009 © Rob Hornstra
Rob Hornstra: Egy óvoda, amelyet Abháziából érkezett menekültek részére használták az 1992-93-as grúz-abház háború óta. A becslések szerint kétszázötvenezer grúz menekült el Abháziából a háború idején. Gyakran szörnyű körülmények között laktak régi hotelekben vagy egykori óvodákban, iskolákban. Shamgona, Grúzia, 2010 © Rob Hornstra

Cooper & Gorfer egy Svédországban élő alkotópáros, akiket az utóbbi években fedeztem fel. Egy amerikai és egy osztrák nőről van szó. A női identitás kérdése, a múlt és a hagyományok továbbélése izgatják őket. Mi az, amit a kultúránkból merítünk, milyen családi gyökerek meghatározóak a személyiségünkben? Alanyaikat antropológiai tudatossággal keresik fel. Jártak Argentinában, Lappföldön. Hasselblad nagykövetek.

Cooper and Gorfer: Katarina in Blue, 2016 © Cooper and Gorfer/coopergorfer.com
Cooper and Gorfer: Girl Sewn to Trees, 2014 © Cooper and Gorfer/coopergorfer.com

Munkamódszerük közel áll az enyémhez. Műfajilag a „megrendezett portré” kategóriájába lehetne besorolni a képeiket, viszont nem a stúdiók rideg környezete érdekli őket, hanem ők azok, akik a terepre utaznak, hátukon a mozgatható stúdióval. Valós karakterek válnak modelljeikké. Együtt gondolkodnak az alanyaikkal, ha kell, egy beszélgetés után, egy újabb alkalommal visszatérnek. Így van idő, hogy a fotóaanyok is döntéseket hozzanak, esetleg a nagyszülőktől örökölt ruhatárból előkerüljön egy-egy szép darab, amit a portréfotózásra el tudnak vinni. Így nyugodt körülmények között tud megszületni a kép.

Cooper and Gorfer: The Yellow Skirt, 2017 © Cooper and Gorfer/coopergorfer.com
Cooper and Gorfer: Red Shola, 2011 © Cooper and Gorfer/coopergorfer.com
Cooper and Gorfer: Aana and the Flower Mantle, 2016 © Cooper and Gorfer/coopergorfer.com

Alejandro Chaskielberg argentin fotós a nagy kedvenc. Imádom a színes, élettel teli világát. A Paraná folyó deltájáról készített sorozata kapcsán figyeltem fel rá már vagy tíz éve. Három évre odaköltözött a folyó partjára, és a helyi közösséggel együtt élt. Figyelte, hogyan élnek és a víz, mint legfőbb természeti elem hogyan határozza meg a hétköznapjaikat. Tilt-shift optikával, holdfényben készített szürreális hosszú expozíciós képeket az ott élőkről. Fantasztikus képek.

Alejandro Chaskielberg: La Creciente © Alejandro Chaskielberg/chaskielberg.com
Alejandro Chaskielberg: La Creciente © Alejandro Chaskielberg/chaskielberg.com
Alejandro Chaskielberg: La Creciente © Alejandro Chaskielberg/chaskielberg.com
Alejandro Chaskielberg: La Creciente © Alejandro Chaskielberg/chaskielberg.com
Alejandro Chaskielberg: La Creciente © Alejandro Chaskielberg/chaskielberg.com

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük