Vitrin – Mándy, a mozilidérc

A VITRIN a Capa Központ utcafronti minigalériája, amely a fotográfia és a film összefüggéseivel, különböző határterületeivel foglalkozó kiállításoknak ad helyet. Az egykori moziműsort bemutató kirakatdobozokat idéző VITRIN kompakt kultúrélményt kínál a járókelőknek operatőrök fényképeiből, ellenállhatatlan színészportrékból, legendás filmek kulisszaképeiből, vagy épp megrögzött mozilidércek történeteiből álló kis tablók formájában. Ezzel együtt pedig bemutatja azt is, hogy a fotó nemcsak a filmhez szorosan kapcsolódó, önálló művészet ág, hanem egyszersmind a mozival átszőtt mindennapi életünk és kulturális örökségünk első számú dokumentációs eszköze.

Mándy, a mozilidérc

„A város pesti felének hajdani kávéházaiban,
nepperek és link tarhások közt föllobogó, nagy lélek;
iskola mellé járó mozilidércből lett költő és hadvezér,”
Orbán Ottó: Óda Mándy Ivánhoz. A Pindarosz és Társától (1992)

Mándy Iván író, Budapest, Nagymező utca 8., Tinódi mozi, 1969 © Hunyady József/Fortepan

„Nem is olyan rég volt, hogy az aktuális moziműsorról még különféle utcafronti vitrineket bújva lehetett tájékozódni Budapesten, a sétát megszakítva, egy-két percre elmerengve a filmekből kiemelt állóképek előtt. Ezen az 1969-es fényképen azt látjuk, ahogy Mándy Iván író éppen ezt csinálja: ún. vitrinfotókat nézeget. A műveiből és az interjúiból is kiderül, milyen szenvedélyesen szerette a mozit; egész írói munkásságát végigkísérte ez a vonzalom, ami iránt kölyökkorában köteleződött el, a kis „sajtszagú, meghatóan kopott dobozmozikban”. 1918-ban született, így éppen a mozgókép aranykorában gyerekeskedett. A húszas évek Budapestjén a filmszínházak száma a százhoz közelített, és mivel nem volt még televízió, a mozi számított a leggyakoribb és legnépszerűbb kikapcsolódási formának. Mándy a Régi idők mozija és a Zsámboky mozija című könyveiben szinte enciklopédikus hitelességgel írta meg ezt az időszakot, érzékletesen bemutatva a film elképesztő jelentőségét a korban és a ma már nehezen visszaidézhető óriási hatását az emberekre, a városi mindennapokra. A fotó ugyanitt, a Nagymező utca 8. szám alatti Ernst-palota előtt készült: Mándy az 1912-ben nyílt egykori legnagyobb pesti mozi, a Tivoli Fényjátékház (később Tinódi Filmszínház) vitrinjét vizslatja, hogy éppen mit adnak.” (Mucsi Emese kurátor)

Mándy Iván író, Budapest, Nagymező utca 8., Tinódi mozi, 1969 © Hunyady József/Fortepan
Mándy Iván író, Budapest, Nagymező utca 8., Tinódi mozi, 1969 © Hunyady József/Fortepan

Felhasznált irodalom:
Bikácsy Gergely: Mozilidérc, Filmvilág, 44. évf. 3. sz. / 2001, 10-13.
Kenedi János (szerk.): Írók ​a moziban, Magvető, Budapest, 1971
Sághy Miklós: A fény retorikája : A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban. Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009
Doboss Gyula: Mándy Iván: Zsámboky mozija (szócikk)
Mándy Iván és a mozi kezdetei
Mándy Iván a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
Mándy Iván: Zsámboky mozija, 2010 (DIA, online)
Mándy Iván: Régi idők mozija, 2010 (DIA, online)

Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük