Szatmári Gergely: A fotókon túl

A hónap alkotóját arra kértük, hogy mutassa be azokat a személyeket, dolgokat, kedvenceket, amelyek nem (csak) a fotográfiához kapcsolódnak, de szereti őket, inspirálóak számára.

A fejezetben szeretnék beszámolni pár Belgiumban és Hollandiában található építészeti és környezeti vonatkozású jelenségről, amelyekkel az elmúlt időszakban találkoztam, illetve aktuális kulturális eseményről és intézményekről, amelyek érdekesek lehetnek a térségbe látogatóknak.

Mózes-híd, Hollandia

Hollandiában található ez a különleges objektum. Amiért figyelemre méltó, hogy az átkelő legmagasabb pontja a víz szintjével egy magasságban, a vízbe süllyesztve „ível” áll a tavon.

© Szatmári Gergely

Az ’50-es évek építészete iránt érdeklődőknek érdemes ellátogatni Eindhovenbe, és egyebek mellett meglátogatni az Eindhoven Centraal vasútállomás épületét, bejárni a különböző épületrészeit – a szépen felújított, stílusosan kialakított és megőrzött épület által igazi építészeti élményben részesülhet. Az állomást 1956-ban építették Koen van der Gaast építész tervei alapján.

© Szatmári Gergely
© Szatmári Gergely
© Szatmári Gergely

Szintén Eindhoven egyik külső kerületében található egy 3d print technológiával kivitelezett Milestone project lakópark első mintaháza. A tervek szerint több lakóépületet terveznek kialakítani hasonló technológiával.

© Szatmári Gergely
© Szatmári Gergely

Kulturális események

A CONTRETYPE fotógaléria kínálatában az alábbi alkotókat mutatják be.

© CONTRETYPE Gallery
© CONTRETYPE Gallery

Hermann Nitsch a Maruani Mercier Gallery-ben

Hermann Nitsch provokatív festményeit mutatja be a Maruani Mercier Galéria, amelyek az Orgien Mysterien Theatre híres ünnepi előadásai inspiráltak és amelyek kívül esnek a klasszikus festészet kánonján. Az 1960-as évek óta Nitsch művészi szókincse az élet és halál közötti feszültség állandó játéka körül forog, amelyet a vörös pigment és az állati vér felhasználása testesít meg.

© Herman Nitsch/Maruani Mercier Gallery
© Herman Nitsch/Maruani Mercier Gallery

PhotoBrussels Fesztivál

A Delphine Dumont által 2016-ban létrehozott PhotoBrussels Fesztivál a Hangar Photo Art Center kiemelt éves rendezvénye, amely az elmúlt években a fotózáson alapuló műfajok fokozatos megjelenését tűzte ki céljául. A fotográfiával foglalkozó Hangar művészeti központ azt a küldetést tűzte ki maga elé, hogy megnyíljon a kortárs fotográfia minden formája és érzékenysége felé. A médiumban nincs megkötés sem műfajokra, sem területekre, sem működési módokra vonatkozóan.

A Hangar támogatja a feltörekvő fotósokat a művészeti és fotóművészeti főiskolai iskolákkal kötött együttműködésen keresztül, és versenyeket szervez, mint például a PBF-díj a PhotoBrussels Fesztivál keretén belül.

© PhotoBrussels

A Hangar Photo Art Center rövid története: az 1970-es években az épületben működött a CAD (College of Art & Design). 2014-ben Rodolphe de Spoelberch megalapította a Hangart, egy magán belga művészeti központot, majd később Delphine Dumont-t (a PhotoBrussels Festival alapítóját) hívta meg vezetőnek. A Hangar több mint ezer négyzetméter alapterületű galéria, amely két kiállítási területtel rendelkezik, és egy fotográfiával foglalkozó könyvesbolt is található az intézményben.

© PhotoBrussels

A fotográfiai vonatkozású könyvek kiemelkedő helyszíne a Tipi, amely az egyik legprogresszívebb könyvesbolt Brüsszel Saint Gilles negyedében.

A belga-magyar kapcsolatok több száz évre nyúlnak vissza. Számos érdekes ponton alakult és formálódott a két ország története, amely önmagában is megérdemelne egy hosszabb értekezést. A sok egyéb történet közül mindenképp kiemelésre méltó az, amit talán kevesen tudnak, hogy az első magyar nyelvű írásos emlékünk, az Ómagyar Mária-siralom, kalandos úton, a Leuven-i könyvtárból került Magyarországra 1982-ben.

© wikipedia.org

A tizenharmadik század két magyar női szentet adott két magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) és unokahúga, Szent Margit (1242–1270) személyében. Közülük Szent Erzsébet vált ismertebbé Európában. A Szent Erzsébet-ereklyét a Saint Michel és Saint Gudul székesegyházban őrzik, Brüsszelben. Erzsébet a jámborság és könyörületesség példaképeként vonult be a köztudatba és Nyugat-Európában gyorsan elterjedt a kultusza. Számos templomot neveztek el róla a világban, Belgiumban is. Jan van Eyck híres flamand festő képet festett róla. Beginaházakat alapítottak tiszteletére Gent és Brugge városában is, Halle templomában pedig a magyar királylányhoz kötődő művészettörténeti különlegesség is található: egy igen ritka fekete Szűz Mária-szobor, amely személyesen Erzsébeté volt. (Forrás: Wittlinger Gabriella: Határtalan történelem)

Szent Erzsébet-ereklye © Szatmári Gergely

Különleges építészeti élményt nyújt az ’50-es években épült Brüsszelben található Buda-híd, amely Buda török alóli felszabadításának emlékére neveztek el.

© Szatmári Gergely
© Szatmári Gergely

Visszakanyarodva Magyarországra…

Gyukics Gábor: Viselnéd a szemem. Kortárs amerikai költészet és próza. L’Harmattan, 2022

Az egyik legtöbb tradíciót magába olvasztó kortárs amerikai irodalomból válogat e kötetnyi műfordítás. Őshonosai erőszakos asszimilálására, az amerikai polgárháborútól a vietnámi háborúra, a munkás, a fekete, a feminista és egyéb társadalmi mozgalmaikra reflektálnak mindennapjaik miniatűrjeiben a válogatásban szereplő négy generáció alkotói, és keresik az emberi lét lényegének egyéni és közös titkait. Térben országukénál is nagyobb kört járnak be: így nemcsak a keleti és nyugati partok között járunk oda és vissza, hanem Budapesttől Tangierig, Párizstól Velencéig, Tibettől Dél-Amerikáig, sőt Trójától az Akropoliszig is.

Gyukics Gábor műfordítóként immár a negyedik amerikai szépirodalmi antológiáját adja közre ezzel a kötettel, mely többségében verseket tartalmaz, ám néhány prózai alkotást is letesz az olvasó elé. Beleérző, ihletett átültetése jóformán egy helyen és egy időben zajlott az eredeti alkotások megszületésével. Bemutató: Február 9-én 17.00-kor az Írók Boltjában, Budapesten, majd később Szegeden is.

Gyukics Gábor: Viselnéd a szemem. Kortárs amerikai költészet és próza. L’Harmattan, 2022 © L’Harmattan

Nézd meg Szatmári Gergely, 2022. január hónap alkotójának többi bejegyzését is!

Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük