A hónap alkotóját arra kértük, hogy mutasson be néhány, a számára fontos vagy az utóbbi időben a figyelmét felkeltő fotográfust, illetve képeket, akik/amik nagy hatással voltak rá.

Amikor a fotózás felé fordultam, nagyon kevés magyar nyelvű könyv volt hozzáférhető ebben a témában. Összesen két folyóirat létezett, a Fotó és a Fotóművészet, mindkettő havonta jelent meg. Sajnos a képminőségük elég rossz volt, zömében kis méretű, fekete-fehér fotókat tartalmaztak. Kezdetben a Budapesti Fotóklubba (MADOME) jártunk, ahol helyben, a könyvtárban bele lehetett nézni néhány külföldi kiadványba is. Az első nagy találkozásom a fotográfiával az 1970-ben a Műcsarnokban megrendezett nemzetközi fotókiállítás volt. Ezen 33 országból érkezett 564 kép szerepelt, többek között olyan ismert fotósoktól, mint André Kertész, Paul Almásy, Korniss Péter, Féner Tamás, Keleti Éva… Az itt látottak hatására kezdtem el fotózni.

Élőben nem láthattam a The Family of Man című kiállítást, mert hat évvel a születésem előtt rendezték meg New Yorkban, a MOMA-ban, de a katalógusa eljutott hozzám. Ebben az összeállításban a világ akkor élő, összes fontos fotográfusának képei szerepelnek, többek között olyan nagy nevek, mint, Steichen, Lange, Penn, Carter-Bresson, Bourke-White…

Nagy segítség volt számomra a történeti fotóeljárásokat aprólékos leírásokkal, receptekkel bemutató The Keepers of Light Wiliam Crawfordtól. Ennek segítségével tudtam belemélyedni a régi fotótechnikákba. Az eljárásokon kívül a kötet elején nagyszerű fotótechnika történeti összefoglalás is található. A régi eljárások iránt érdeklődők számára hiánypóló lenne a magyar nyelvű kiadása.

Nagyon közel állnak hozzám Sarah Moon képei. Van bennük valami egészen megmagyarázhatatlan varázslat, ami, annak ellenére, hogy a hatásuk első ránézésre tragikus, mégis hordoznak magukban némi reményt. Szerencsére nem csak albumban, hanem eredetiben is láthattam képeit néhány évvel ezelőtt Stockholmban.

Mindig elképedek a témák egyszerűségén és a kész kép elképesztő gazdagságán, amikor Josef Sudek csendéleteit látom: hogyan lehet egy hagymát vagy egy tojáshéjat ennyire tökéletesen ábrázolni ilyen egyszerű eszközökkel, vagy egy üvegpohár összes arcát megmutatni a fények-árnyékok változtatásával. Mennyire egyszerű és mégis utánozhatatlanul érdekes tud lenni egy művész közvetlen környezete…

Nézd meg Vékás Magdolna, 2021. március hónap alkotójának többi bejegyzését is!