Ismerd meg a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 2021. évi ösztöndíjasainak munkáit!
A Pécsi József (1889-1956) fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár tiszteletére létrehozott fotóművészeti ösztöndíjat 1991-ben alapította a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Célja, hogy segítse az önálló művészi tevékenységet folytató tehetséges fotográfusok pályakezdését, alkotómunkáját, művészi fejlődését, és kedvező feltételeket teremtsen a formanyelvében és tartalmában korszerű, színvonalas művek létrehozásához.
2011 óta a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. feladata, hogy az alkotóművészetet és az alkotóművészeket szolgálja, így többek között szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja a pályakezdést segítő ösztöndíjpályázatokat, többek között a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat is.
A 2021. évi ösztöndíjasok: Balogh Viktória, Bartha Máté, Biró Dávid, Bognár Benedek, Darab Zsuzsa, Fromm Balázs, Piti Marcell, Rédling Hanna, Zagyvai Sára, Zoltai András
Balogh Viktória: A szivárvány lábának keresése
„Egy átlag magyar család 78,3 m2-en él. Videómunkámban egy pontosan ekkora méretű területet kerítek körbe: egy fiktív ház alapjainak szimbolikus építése történik. A kövek hordása az otthonteremtés – fizikailag is – nehéz, kimerítő és hosszadalmas folyamatának allegóriája. A helyszín és a táj idegen, ismeretlen. A videó horizontális képei által a sziszifuszinak tűnő, véget nem érő folyamatot és az emberi léptéket látjuk. A kirakott formát, alapot egy felülnézeti fotográfiamutatja meg.” (Balogh Viktória)
Bartha Máté: Anima mundi
„Világszellem. Bár Platónnak tulajdonítják, az elképzelés már korábban, és más kultúrkörökben is létezett. Az anyagi világot átjáró és működtető, részeinek formát és funkciót adó erő. Rendezőelv, illetve annak feltételezése. Elmélete a reneszánszban újra felbukkan és a modern gondolkodásig, Paracelsustól Hegelig foglalkoztatja a dolgok rendjét vagy az esetlegesség struktúráját kutató gondolkodókat.” (Bartha Máté)
Biró Dávid: Do You Accept Cookies?
„Kevés dolog annyira kizárólagosan a sajátunk, mint az arcunk. Identitásunk egyik legalapvetőbb eleme egyszerre a legintimebb és mégis legpublikusabb részünk: testünknek ezen felületét szinte sosem fedjük el. még a köztérbe lépve sem, sőt, egyes országokban az arc eltakarása büntetendő is. Látszólag tehát kötelességünk beazonosíthatónak lenni, ha megjelenünk valahol. De meddig terjed vajon a beazonosíthatóság kötelessége, és hol csúszik át az emberek monitorozása jogtalan és autoriter megfigyelésbe?” (Biró Dávid)
Bognár Benedek: CUI PRODEST
„Azzal kísérleteztem, hogy a fotográfia eszközével hogyan lehet egy olyan gyanakvó tekintetet vagy konteós logikát modellezni, amely a leghétköznapibb dolgokban képes megtalálni a fenyegetést. A sorozat célja egy paranoid társadalom lelkiállapotának metaforikus ábrázolásain keresztül reflektálni arra az ellentmondásos folyamatra, amely során az ember egy olyan, a valóságosnál sokkal fenyegetőbb világot épít fel maga köré, amiben végső soron saját maga ellenségévé válik.” (Bognár Benedek)
Darab Zsuzsa: Harmincegynéhány
„Úgy telt el egy év, hogy valójában észre sem vettem, hogy vége lett. Úgy telt el egy év, úgy történt meg minden, hogy nem is történt »semmi«. Látszólag, persze. De igazából ez egy nagyon fontos év volt. Ahogy az enyémet, úgy sok más életet is átstrukturált. Aztán kinyílt a világ újra és ott kopogtatott az ajtókon az a bizonyos kapunyitási pánik. Kicsit minden ott folytatódott, ahol abbamaradt, de mégsem. Érdekes módon az elvárások nem változtak.” (Darab Zsuzsa)
Fromm Balázs: A City build of Steel
„Dunaújváros, Tiszaújváros, Ajka, Ózd, és Kazincbarcika történeti viszonyai párhuzamba állíthatók egymással a második világháborút, majd a rendszerváltozást követően. A tervalapú gazdasági modell, mely a magyar iparvárosok létrejöttének a katalizátora és a szocialista gazdaság egyik alappillére volt, az 1989-et követő, szabadpiac alapú viszonyok közt már nem volt fenntartható. A sorozat különböző elemei – az egyes iparvárosok tájképei, valamint portrék fiatalokról, akik már nem folytonos haszonélvezői az iparváros ethoszának – mozaikként épülnek egymásra, hiszen a jelenkori kihívásaik és jövőképük az üresen kongó gyárak és telepek szellemével találkozik.” (Fromm Balázs)
Piti Marcell: Maga ura
„A célom az volt, hogy valódi alternatívákat mutassak be, hogyan lehet vidéken, illetve a klasszikus mezővárosok agglomerációiban környezettudatos gondolkodású családi vagy kistermelői gazdaságot alkotni különböző mezőgazdasági technológiákkal. A képeken látható családok és személyek ritkán kerültek ki többgenerációs földművelő családokból. A legtöbben városokból kiszakadt, új utakat kereső fiatalok, akik önállósodásuk eszközeként, tudatos döntésből választották a hazai vidéki életforma egyik legszélsőségesebb módját.” (Piti Marcell)
Rédling Hanna: When the Water is Stirred
„Hogyan válhat a nosztalgia kapaszkodóponttá egy olyan jelenben, ahol nap mint nap kontrollvesztettséget tapasztalunk az élet különböző területein? Hogy viszonyulunk ehhez a speciális múltidézéshez a virtuális és a valós élet határán? A technológia most vajon ismét forradalmasítani tudja az emlékek archiválásának, a múlt felidézésének módját? Miként tágul a fotográfia médiuma igazodva a korszellemhez?”
Zagyvai Sára: Egy kirándulás vázlatai
„Képeim kiindulópontjai az internetes archívumok népszerű tájképei. Munkám során a fotólaborban a mindennapi képi világot absztrakt művészetté alakítom át. A fekete-fehér fényképek célja, hogy megállásra, elidőzésre késztesse nézőit, és lehetőséget teremtsen a megfigyelésre. A talált képek közvetlen nézetét módosítom, így fedem fel azt, ami az én privát élményem és eredetileg láthatatlan.” (Zagyvai Sára)
Zoltai András: Majuli
„Majuli a világ legnagyobb folyami szigete, amely az észak-kelet indiai Asszámot keresztülszelő fenséges Brahmaputra folyón terül el. A sziget történelmét és az ott élő emberek identitását évszázadok óta meghatározza, területeit aktívan formálja, sorsukat végigkíséri a folyó hatalmas vízhozamának pulzáló, időről időre mindent elárasztó jelenléte. 2020-ban kezdtem el megfigyelni a sziget árterületein élő közösségek természethez való érzékeny, impulzív, mégis védtelen viszonyát.” (Zoltai András)
A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 2021 2022. április 3-ig látható a Capa Központban!
Nézd meg a Pécsi-ösztöndíjas sorozatokból álló válogatásainkat is!