A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1991-ben létrehozott, jelenleg a Magyar Kultúráért Alapítványhoz tartozó Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj célja a fiatal, 35 év alatti fotográfusok szakmai pályafutásának segítése. A program keretében jelenleg évente hat alkotó részesül egy éven át havi 200 ezer forint támogatásban műveik létrehozásához. Cikksorozatunkban bemutatjuk a 2024-ben kiválasztott ösztöndíjas tehetségeket.

Zellei Boglárka Éva a Női lelkiség című projektjéről, illetve a jövőbeli terveiről mesélt. 

Zellei Boglárka Éva (1993, Budapest) munkáiban a spiritualitás és a vallás mai átalakulását, jövőjét kutatja, amely számára a lelki útkeresés részét is képezi. Mindennek különleges kontextust ad maga a kulturális, vallási és történelmi háttér amelyben munkái születnek és gyakran reflektálnak is. Ez a környezet egyaránt szolgál számára izgalmas inspirációként és kapcsolódási lehetőségként, máskor pedig iróniával emeli ki egyes abszurd elemeit. A munkájában fontos szerepet játszik a kísérletezés, a sebezhetőség és a performatív gesztusok. Gyakran a társadalmi és a személyes valóság párbeszédére törekszik, bevonva saját testét, mint alanyt a képek elkészítésébe.

Fotográfiai tanulmányait a Kaposvári Egyetemen kezdte, résztanulmányokat folytatott a Hochschule für Künste Bremenen, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát 2017-ben. Munkáit a hazai kiállítások mellett többek között Londonban, Berlinben, Bécsben, Kanazawában is bemutatták. 2018-ban a New East Photo Prize finalistája volt. 2020-ban elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 3 évre szóló alkotói ösztöndíját, 2024-ben második alkalommal volt Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj díjazottja. Szintén a tavalyi évben választották a FUTURES Platform tehetségei közé.

Bemutatnád röviden a 2024-es Pécsi ösztöndíjas projektedet? 

A Női lelkiség munkacímű projektem alapját a különböző vallási, spirituális háttérrel rendelkező, lelki úton járó nőkkel folytatott beszélgetéseim adják. A témát feldolgozó asszociatív képeket az ő gondolataik és saját élményeim inspirálják. Együtt hozzuk felszínre azokat a testi-lelki tapasztalatokat, amelyek a kultúránkban nincsenek előtérben.

A projekt három egységből áll: szövegrészletekből, portrékból, és a tapasztalatokat, benyomásokat feldolgozó asszociatív képekből.

2021-ben, főleg keresztény nők felkeresésével kezdtem, akiknek a vallási környezetét már eleve jobban ismertem. Ezután nekiláttam más vallások és spirituális utak felé is tágítani a tudásomat, és elkezdtem zsidó nőket felkeresni. A Pécsi József Ösztöndíj alatt 6 újabb emberrel beszélgettem, így már 17 interjún vagyunk túl. A sokszínű társaságban fele-fele arányban voltak különböző zsidó és buddhista hagyományokat követők, és sikerült eltérő korosztályokat (20-as, 40-es, 50-es és 60-as) megszólítanom. Mindenkiről készítettem egy-egy egyszerűbb, a helyszín adottságával improvizált portrét. A szövegrészleteket az asszociatív képekkel keverve tervezem bemutatni, tematikus csoportokba rendezve, hogy jobban el lehessen mélyülni egy-egy témában és fel lehessen fedezni az egymással feszültségben álló, vagy párhuzamos nézőpontokat.

A projektben váltakoznak a dokumentaristább és elemeltebb képek, de a líraiság, a kísérletezés mindenképp előtérbe került. Az elmúlt hónapokban a legfontosabb előrelépés az volt a számomra, hogy a korábban is használt performatív cselekedeteken alapuló képeket továbbvittem, viszont ezúttal mások történetei adják a kiindulópontot. Ezeket a saját testemen keresztül formálom át képpé, és beleviszem a saját kapcsolódási pontjaimat is. Fontos tapasztalat volt számomra amikor más nők bőrébe bújva magamon érezhettem ezeket az élményeket.

Meghatározó szerepet játszott a munkámban a Bakonyszücsi művésztelep, ahol történetesen egy női társaságban alkothattam együtt. Volt, hogy hozott ötleteket valósítottunk meg közösen mint a rituális hajvágás, és voltak spontán, a különböző helyszínek adottságaiból, a mi dinamikánkból kiinduló közös akciók. Először élhettem át, mennyire izgalmas ha a különböző művészeti ágak összefonódnak, a levágott hajam belekerül egy festménybe, vagy ahogyan az archív fotókat más és más módokon feldolgoztuk.

Itt épült be igazán a munkámba a fázissorozatok készítése, amivel már egy folyamatot tudok elmesélni. Technikailag is többet kísérleteztem, rátaláltam arra, hogyan tudom a bemozdulást koherens részévé tenni a fotónak. Az állóképek mozgásba lendítését fontosnak látom, hiszen sokszor oda érkezünk meg a beszélgetésekben is, hogy mennyire fontos a nőkben a változásra való készség, az áramlás, a ciklikusság, a mozgásban lét. Úgy érzem én magam és a munkám is nagymértékben megújul azáltal, hogy ezen a sorozaton dolgozom.

Bár sok képet megrendeztem, a hétköznapokban elkapott pillanatokat is beemeltem. Nagyon ráhangolódtam a témára, így spontán felismerésekből, vagy egy konkrét beszélgetés emlékéből is születtek képek. Vizuálisan is többet volt lehetőségem kísérletezni mint bármikor, különösen érdekel a képek kézi manipulálása és visszafotózása, vagy a negatívba átfordításuk.

Min dolgozol most, mik a terveid a közeljövőben?

Jelenleg egy általam eddig még nem használt manuális technikával kísérletezek: a sorozathoz készült portrékat dolgozom össze fotószövéssel. Bevallom, nem így terveztem, de úgy tűnik, annak érdekében, hogy igazán részévé válhassanak a sorozatnak, részben be kell áldoznom a képeket. A váratlan újratervezés mégis felszabadítóvá vált számomra.

A fotókat különböző irányban hullámos csíkokra vágom, majd egy megtervezett elrendezésben összeszövöm őket. Eredetileg is az volt a vágyam, hogy az általam felkeresett nők megismerjék egymás gondolatait és egy hálózat jöjjön létre. Az arcok ugyan felbukkannak a szövet felszínén, a többi részlet néhol egybeolvad vagy kontrasztot alkot, néhol pedig sokkal izgalmasabb módon kerül egymás mellé mint a különálló fotóknál. Nagy öröm, hogy a fotó médiumában is rátalálhattam a manuális munka helyére, és az ösztöndíjas időszak nagyon intenzív ideje után megengedhetem magamnak, hogy belefeledkezzek ebbe. Emellett természetesen a beszélgetéseket is folytatni fogom, további vallások és spirituális utak felé, összesen kb 30 nőt szeretnék megszólítani. Új alanyokhoz ajánlást nagyon szívesen fogadok!

Emellett május végére tervezünk egy könyvbemutatót ÍME Kult Tér-ben, amit két éve indítottunk el különböző művészeti ágakban dolgozó alkotókkal. Ezt a kísérletező, játékos könyvet egy grafikus barátnőmmel, Póth Rebekával készítettünk közösen, szinte teljesen saját kézzel. A közösen átélt lelki, önismereti kurzus, az Útkeresés Éve élményeit dolgozza fel, és interaktív módon pár gyakorlattal is szolgál azok számára akik nyitottak a saját életükben az útkeresésre.

Ezután egy régóta félretett kollázs sorozatot tervezek befejezni egy karácsonyi időszakban nyíló kiállításra. A sorozatban olyan szobrokat ábrázoló fotókat dolgozok fel, ahol anya és gyermeke együtt jelennek meg. Szeretném lezárni a Pilisben tett, hosszú zarándoklatomról szóló Ösvény című projektemet is, amiben reményeim szerint a könyvszerkesztés segítségemre lesz.

Boglárka Éva Zellei (1993, Budapest) explores the transformation and future of spirituality and religion in her works, which is also part of her spiritual journey. The cultural, religious, and historical background in which her works are created gives this exploration a special context, often reflecting on this heritage. This environment serves both as an exciting source of inspiration and a point of connection, and at other times, she highlights some of its absurd elements with irony. Experimentation, vulnerability, and performative gestures play an important role in her work. She often aims for a dialogue between social and personal realities, involving her own body as a subject in the creation of her images.

She began her photography studies at the University of Kaposvár, continued part-time studies at the Hochschule für Künste Bremen, and later earned her master’s degree from the Moholy-Nagy University of Art and Design in 2017. Besides Hungary, her works have been exhibited in London, Berlin, Vienna, and Kanazawa. In 2018, she was a finalist for the New East Photo Prize. In 2020, she won a three-year artistic scholarship from the Hungarian Academy of Arts. In 2024, she was awarded the Pécsi József Photography Scholarship for the second time. In the same year, she was selected as part of the FUTURES Platform’s talents. Her works are part of the collections of the Pannonhalma Archabbey, the

Zellei Boglárka | Web | Instagram

Korábban megjelent cikkeink Zellei Boglárka munkássága kapcsán:
FUTURES tehetségek 2024: Zellei Boglárka
A hónap alkotója: Zellei Boglárka

A bemutatott munka a Magyar Kultúráért Alapítvány által meghirdetett és a Petőfi Kulturális Ügynökség által lebonyolított Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 2024 támogatásval jött létre.

A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj kuratóriumának tagjai 2024-ben Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora, Kudász Gábor Arion Balogh Rudolf-díjas fotográfus, a MOME fotográfia mesterképzés szakfelelőse, Szatmári Gergely Balogh Rudolf-díjas fotográfus, a MATE fotográfia mesterképzés szakfelelőse, Urbán Ádám Balogh Rudolf-díjas fotográfus, valamint Virágvölgyi István, a Capa Központ művészeti vezetője voltak.

A Magyar Kultúráért Alapítvány által meghirdetett kulturális és művészeti ösztöndíjak nyerteseinek listája ide kattintva érhető el: https://petofi.hu/tamogataskezeles/palyazati-dontesek/palyazati-dontesek-2024

A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjról bővebben ezen a linken tájékozódhat.