Kovalovszky Dániel: A fotókon túl

A hónap alkotóját arra kértük, hogy mutassa be azokat a személyeket, dolgokat, kedvenceket, amelyek nem (csak) a fotográfiához kapcsolódnak, de szereti őket, inspirálóak számára.

Számomra az első számú inspiráció mindenképpen a zene. Ez nálam kétfelé ágazik. Ennek az egyik ága maga a zenehallgatás. Elég sokféle zenét hallgatok, de most inkább azokat sorolom fel, amik mostanában meghatározzák a hétköznapjaimat.

Fantasztikus előadónak tartom Tobias Hoffmann német kortárs jazzgitárost. Benne szintén azt szeretem, hogy nem igazán behatárolható, kategorizálható művész. Egy izgalmas keveréke a jazz, a blues, a surf, az experimentális és fúziós gitárzenének.

Ez az egyik kedvenc szólókoncertem tőle.

Ez pedig egy ikonikus vintage gitár, amit bemutat.

A másik nagy kedvencem az amerikai Idaho-i származású Trevor Powers, aki a Youth Lagoon formációjával vált világszerte ismertté. Leginkább az Indie rock kategóriába lehet betuszkolni, ha nagyon akarjuk, de ő is ennél sokkal szabadabb, sokoldalúbb és izgalmasabb zenéket ír. Nagyon erősek a szövegei és az életérzés, amit albumai árasztanak. Kivételes tehetség.

Kedvenc albumon tőle:  The Year of Hibernation

Ez pedig pár szám az új albumról a KEXP Live-on:

Szerintem mindenidők legnagyobb rockzenekara a Guns N Roses. Nem nagyon tudom megunni. Sokakkal ellentétben nekem nagyon nagy élmény volt a tavaly júliusi koncertje az egykori Népstadionban, ahol anno 31 éve játszottak a csúcson. Szerintem a Use Your Illusion I-II dupla albuma az első hangjától az utolsóig tökéletes.

Egy kedvenc felvétel a Wembley Stadionból a Freddie Mercury emlékkoncerten 1992-ben.

Ha klasszikus zene, akkor pedig ez az egyik kedvencem Mozart zongorára írt c-dúr 467 KV zongoraversenye.

Pár éve elkezdtem bakeliteket is gyűjteni, de most egy időre leálltam vele, mert elég költséges hobbi. Néhány darab a gyűjteményemből:

© Kovalovszky Dániel

A másik ága a zenei inspirációnak pedig a gitározás. 14 éves koromban kezdtem el gitározni és ez a szerelem mai napig tart. Akkoriban a punkzenekaromban játszottam a barátaimmal, most pedig Nagy Bazsi barátommal, aki szintén fotográfus. Gitárduó formájában szoktunk játszani zártkörű bulikon és kiállításmegnyitókon. Pszichedelikus beat-bluesban állapodtunk meg a műfaji besorolás tekintetében. Csendélet otthon:

© Kovalovszky Dániel

A másik nagy és fontos kikapcsolódás nekem a Rudas Gőzfürdő. Apukám 10 évesen vitt be először. Ő több mint 50 éven át volt törzsvendég a Rudasban. 

Ha tehetem én is minden héten megyek. Nagyon meditatív órák ezek. Általában 4-5 órát töltök bent, kevesebbet nem is nagyon érdemes. Kitisztítja a testet és a lelket. Főleg a hideg/meleg köröket szeretem, amikor a forró gőzkamrából bemegyek a 12 fokos hideg merülőbe. Az maga az újrakezdés. Örömmel olvastam Zoltai Andris posztjában, hogy ő is rendszeresen jár a Rudasba hasonló céllal. Egészségére váljék.

Én a Rudasban, 2007. © Simon Márk

Ha nem is minden évben, de amikor tudok, indulok a Balatonátúszáson. Nem csak fizikailag, hanem mentálisan is kihívás és felkészülést igényel. Egy hosszú és nagyon monoton belső küzdelem, de nagyon megéri. Fura, de hihetetlen jó ötletek jönnek a víz alatt, amiket időnként be tudok építeni a kreatív folyamatokba.

Balatonátúszás © WIKIPEDIA

Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük