Sorozatunkban a fotós szakma egy-egy jeles képviselőjét kérjük fel, hogy osszon meg velünk három inspiráló élményt az elmúlt időszakból. Ezek lehetnek fotók, kiállítások, könyvek, vagy bármi egyéb, ami mély benyomást tett rájuk. Virágvölgyi István a Capa Központ művészeti vezetője a következőket emelte ki:

Dezső Tamás: Létra és Földgömb

„A világ legöregebb és ennél fogva legismertebb fáit magában foglaló ősfa-világválogatott ötvenkét példányának lehullott ágait, kéregdarabjait tartalmazza” Dezső Tamás két jelenleg is kiállított friss műve, a Létra és a Földgömb – olvasható a műleírásban. Egy gondolat kétféle művészi megfogalmazásmódja, amelyek a Budapest Galériában és a Pannonhalmi Főapátságban láthatók.

A művészettől azt várja az ember, hogy elálljon a lélegzete. Hát itt ezzel nincs gond!

A kiállítótér közepén szinte lebegő létra egy olyan tárgy, amit fákból készítünk, amelyek ugyanúgy felfelé törekszenek, mint mi, akik a belőlük készült eszközre lépünk rá. Itt pedig egy olyan létrát látunk, amely ötvenkét darabból áll, és már az egyes darabok életkora is felfoghatatlanul sok időt reprezentál, több száz, gyakran több ezer évet, nem beszélve az összesített életkorukról. Hiába van mindez a falon leírva, hiába látja maga előtt magukat a fadarabokat az ember, csak megközelíteni tudja ezeknek az időtávoknak és a mögöttük meghúzódó elképesztő bonyolultságú összefüggésrendszernek a megértését, inkább csak érezzük a szédítő mélységet.

Walter Rózsi-villa – Kaesz otthonok

Aki nem volt még a gyönyörűen felújított Walter Rózsi-villában, az azért menjen. Aki nem ismeri Kaesz Gyula munkásságát, az azért menjen. Aki nem ismeri Lukáts Kató rajzait, az pedig azért. Kaesz Gyula és Lukáts Kató művészpárosként és házastársként is kölcsönösen inspirálták egymást, amit elnézve nehéz nem ennek a bűvkörébe kerülni.

Nagyon jó, hogy a házaspár otthonában maradt tárgyak 2023-ban egyben kerültek közgyűjteménybe, ez az apropója a mostani tárlatnak is. A Kaesz által tervezett bútorok együtt lüktetnek a villa enteriőrjével, az informatív és kellő hosszúságú falszövegek – amelyeknek még a betűtípusa is gondos választás – jó ritmusban érkeznek, a kedves apróságok kiemelése jól egészítik ki a fősodort (amelyekből a prímet a Kisfaludy utcai költözést hírül adó kártya a csúcspont), és a kiállított bútorokhoz illő minőségű installálás, anyaghasználat is örömteli. Tudom, hogy nem ez a legreprezentatívabb fotó, amit a tárlatról választhattam, de fortepanosként külön örültem a dunai „kilátásnak”.

Ha jól tudom ez az egyetlen nyilvánosan és állandóan látogatható modern villa Magyarországon. Szép egybecsengés, hogy egy másik alkotó házaspár tervezte az 1936-ban elkészült épületet: Fischer József építész és Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő. A mára már furán hangzó nevű Walter Rózsi (1899–1974) pedig a két világháború közötti időszak ünnepelt magyar operaénekesnője, drámai szoprán volt. (A Mai Manó Házról sem szokták elhinni, hogy valóban Mai Manónak hívták a fotóműteremházat építtető fotográfust. Pedig dehogynem.)

Egy világszínvonalú tárlat, egy világszínvonalú kiállítóhelyen.

Fotofestiwal Łódź 2025 – egy kiváló lengyel fotófesztivál

24 évig egyhuzamban csinálni valamit, önmagában nem kis dolog. De egy vidéki lengyel városban felépíteni egy nemzetközi mércével is jó színvonalú fotófesztivált, ahogy azt a Fotofestiwal Łódź szervező kollektívája tette, nagyon komoly teljesítmény. Krzysztof Candrowicz, Marta Szymańska és Franek Ammer viszik a legnagyobb szerepet. Egy német fotós, aki először vett részt az eseményen, csak annyit súgott oda az egyik tárlatvezetés közben: „Ha mindenki tudna erről a fesztiválról, akkor nem Arles-ba járnánk, hanem ide” – utalva ezzel a világ legjelentősebb, Dél-Franciaországban megrendezett fotófesztiváljára.”

A fotográfiai fesztiválok alapvető fontosságúak a művészeti szcénában.  Ezek az események nyílt pályázatokon keresztül felületet kínálnak a feltörekvő művészek bemutatkozására, lehetőséget adnak a kísérletezésre, a szokatlanabb installációs megoldások és egyedi helyszínek bevonásával, és kiemelkedő szerepet játszanak a szakmai közösség szervezésében, elősegítve a találkozásokat. Az idei főprogramban bemutatták Bartha Máté Anima Mundi című munkájának nagyon egyedi, kísérletező installációját is.

Minden június közepén Łódź szinte lüktet az energiától. A fotófesztivál mellett design, pop és elektronikus zenei, valamint fényfesztiválnak is otthont ad Lengyelország harmadik legnépesebb városa. Persze nehéz ezt itthonra vetíteni, mert a 650 ezres Łódź jóval nagyobb, mint a 200 ezres Debrecen, mindenesetre jó látni, hogy egy kelet-európai vidéki város ilyen élettel teli, menő hely tud lenni.

Virágvölgyi István