Szeptember 9-én nyílt meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakos hallgatóinak diplomakiállítása a Capa Központban. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen hívószavak mentén épült fel a tárlat, és milyen személyes történetek kapcsolódnak a kiállított fotósorozatokhoz.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterképzésén kiemelt hangsúly kerül a fényképészet és a társadalom viszonyának vizsgálatára. A képzésben összefonódnak a magyar és a nemzetközi fotográfiai gyakorlatok. A különböző nemzetiségű alkotók együttműködésének köszönhetően előtérbe kerülhetnek olyan regionálisan és globálisan fontos témák, mint a természet kihasználása, a háborús helyzetek hatásai, a kisvárosi lét nehézségei vagy a vizuális kommunikáció lehetőségei.

Immár negyedik éve kerül megrendezésre a MOME Fotográfia képzés végzős hallgatóinak kiállítása a Capa Központban. Mivel a bemutatott fotósorozatok nem kapcsolódnak szoros tematikai egységbe, nem lehet egyetlen kulcsszó vagy közös tematika alatt elhelyezni őket. A szervezők idén a veszélyes és a barátságos hívószavakat rendelték a Project Roomban megtekinthető tárlathoz. Ezek a kifejezések nemcsak a hétköznapi élethelyzetekkel, hanem a technológiával, a politikával, a klímaváltozással, a társadalmi kapcsolatokkal összekapcsolva is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A kiállított fotók a hétköznapokról szólnak. Gyakran barátságosnak tűnő, ártalmatlan helyzeteket örökítenek meg, például csendes városi tájakat, felszabadult, szeretetteljes pillanatokat vagy meghatározó személyes emlékeket. Az alkotások alapos megfigyelésével, azonban érzékelhetővé válik a bennük rejlő feszültség.
Eddie Botstein Az ellenállás és a szolidaritás keretei című sorozatával a történelmi és jelenkori háborús konfliktusok összetettségét közvetíti. Előtérbe helyezi a domináns narratívák által elnyomott vagy figyelmen kívül hagyott történeteket. Hagsúlyozza, hogy a fegyveres összecsapások valódi megértése csak a háttérbe szorított mondanivalók meghallgatásával válhat lehetségessé.



Geinberg Daniella Terepmunka Laboratórium című anyagában az ősi ökoszisztémák és a civilizációs kontroll jelenkori története közötti ellentmondásos viszonyt vizsgálja. A munka középpontjában az ember természet kisajátítására irányuló törekvése áll, valamint azok az abszurd következmények, amelyek e kölcsönhatásokból fakadnak. A sorozat olyan hibrid tereket helyez fókuszba, ahol a civilizált emberi rendszerek szembesülnek az „elidegenített” természeti környezettel, és megkísérlik annak uralását – ilyen például a mezőgazdaság, a múzeumi gyakorlat vagy az egzotikus állatkereskedelem.



Aranyháromszög című sorozatában Melegh Benjámin a kertvárosi lét kihívásaira irányítja a figyelmet – arra, hogyan formálja a lakók mindennapjait a széttagolt, terjeszkedő városszövet, és milyen kompromisszumokra kényszerülnek emiatt: az autóhasználat kikerülhetetlenné válik, hiányoznak az alapvető szolgáltatások, gyenge az infrastruktúra, kevés a közösségi tér. A sorozat Érd-Parkvárosban, Budapest agglomerációjának egyik kertvárosi övezetében készült. A fotókon keresztül láthatóvá válik az üresség és az elszigeteltség, amit a hiányos várostervezés és a fejlesztések elmaradása idéznek elő.



Sveta Maximova KÖD című térbeli installációja a digitális autokráciák vizuális kultúrájára reflektál. Az alkotás ikonikus és posztikonikus képeket gyűjt össze, amelyek villódzó fragmentumokként jelennek meg a ködben – így érzékeltetve a digitális képek megragadhatatlanságát és olvashatatlanságát. A projekt rávilágít, hogy a képek korát éljük, mégis épp a képiség omlik össze a cenzúra és manipuláció gyorsulása miatt.



Pál András Köztes folyamat című projektje interaktív installációkból és fejlesztőeszköz-prototípusokból áll, amelyek a fotográfia médiumára és annak hatására épülnek. Az installációk a fotót gondolatok és tartalmak közvetítőjeként alkalmazzák, élményszerű, hozzáférhető formában. A projekthez kapcsolódó fejlesztőeszközök oktatási környezetben — iskolákban és alternatív tanulási terekben — kerülnek alkalmazásra, különösen gyermekeknél, beleértve a sajátos nevelési igényűeket is.



A kiállítás első része október 5-ig tekinthető meg.
A második kiállítást, melynek alkotói Czirják Laura, Németh Levente, Süle Tamara, Szekeres Laura, Szepsi-Szűcs Lilla, Takács Kamilla és Adi Tudose egy külön eseményben kerül meghirdetésre.
Szervezők: Erdei Krisztina, Gellér Judit, Kudász Gábor Arion, Ballagó Márton