Szeptember 20-ig látogatható Zoltai András Hemző-díjas fotográfus QURNAWI — Visszatérés El-Khokhára című kiállítása a Capa Központ 8F Galériájában. A tárlat a luxori qurnawi közösséget, illetve a Thébai Magyar Régészeti Misszióval kialakított több évtizedes kapcsolatukat mutatja be.


Fotók: Capa Központ
A luxori qurnawi közösség egykor az ókori thébai sírok között élt, Qurna települése közvetlenül a nekropolisz fölött helyezkedett el. A családok a domboldalba építették házaikat, az ókori sírbejáratok közvetlen közelébe. A 2000-es évek közepére azonban az egyiptomi hatóságok a lakosság nagy részét áttelepítették annak érdekében, hogy megóvják a régészeti lelőhelyet, valamint, hogy lehetőséget biztosítsanak a területen történő ásatásoknak. Bár elhagyták korábbi otthonukat, sokan ma is visszajárnak El-Khokha lejtőire, ahol a Thébai Magyar Régészeti Misszió munkájában részt vállalva továbbra is szoros kapcsolatot ápolnak a tájjal és annak örökségével. Sok egykori lakos ma tapasztalt ásatási munkásként és technikusként dolgozik különböző régészeti missziókban.


Fotók: Capa Központ
A Luxorban található el-Khokha sziklái a hatalmas thébai nekropolisz részét képezik, ahol a régészek már több mint egy évszázada dolgoznak azon, hogy feltárják azoknak a tisztviselőknek a sírjait, akik évezredekkel ezelőtt Egyiptom fáraóit szolgálták. A domb déli lejtőjén a Dél-Khokha Projekt – a Dr. Vasáros Zsolt vezetésével működő Thébai Magyar Régészeti Misszió részeként – folytatja az 1980-as években megkezdett kutatásokat. Kákosy László professzor egykori csapata több mint négy évtizeddel ezelőtt tárta fel elsőként a 32. thébai sírt (TT 32), ezzel megkezdve a domboldal szisztematikus kutatását. Azóta a kutatott terület közel fél hektárra bővült. A magyar misszió és a qurnawi közösség évtizedek óta dolgozik együtt, sok munkás már gyermekként, apja vagy nagyapja mellett csatlakozott az ásatásokhoz. A régészeti felfedezések sikerei ezért nem csupán a távoli országokból érkező kutatók munkájának köszönhetők, hanem egy hosszú távú együttműködésnek is, amelyet a közös tapasztalatok, a bizalom és a táj alapos ismerete formált.


Fotók: Capa Központ
Zoltai András fotográfiai projektje a qurnawi közösség életét követi nyomon: egyrészt az ásatások helyszínén, másrészt Új-Qurnában, azon a településen, ahová az egykori lakosokat áttelepítették. A kiállításon kortárs fényképek mellett több mint negyven évet felölelő archív felvételek is láthatók a Thébai Magyar Régészeti Misszió South Khokha Project gyűjteményéből. Az archív fotók és Zoltai felvételei révén érzékelhetővé válik az a különös viszony, amely egy közösséget a már elhagyott, mégis tovább élő otthonához köt.
Zoltai András: QURNAWI | részletek a sorozatból
Zoltai András | Web | Instagram
Korábbi tartalmaink Zoltai András fotográfiai munkásságát érintően:
A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 2024 alkotói: Zoltai András
A hónap alkotója: Zoltai András
Zoltai András: Vizuális napló
Zoltai András: Fotográfiai inspirációk
Zoltai András: Fotókon túl
A Capa Központ 2021-es Futures-tehetségei: Zoltai András
A Hemző-díj
A 2013-ban alapított Hemző Károly-díjat az a 35 év alatti magyar (határon túli és anyaországi) fotográfus nyerheti el, aki szellemiségében és a szakmai minőségben a névadó munkásságához méltó műveket hozott létre lehetőleg Magyarországon vagy magyarlakta területeken a mindennapi munkás és/vagy privát élet, a művészet, a tudomány, a sport, valamint a szabadidő körében. A díjra a Hemző Károly Alapítvány által felkért szakértők jelölnek alkotókat minden évben egy alkalommal. Közülük választja ki a kuratórium a finalistákat és a Hemző-díjast.
Hemző Károly-díjasok: Hajdú D. András 2014, Móricz-Sabján Simon 2015, Mohai Balázs 2016, Pályi Zsófia 2017, Bielik István 2018 (A zsűri különdíjasa Hartyányi Norbert), Csudai Sándor 2019, Végh László 2020, Mónus Márton 2021, Ruprech Judit 2022, Melegh Noémi Napsugár 2023, Szajki Bálint 2024, Zoltai András 2025, Mohos Zsófia 2026
https://hemzokaroly.hu