A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben merre járt, mivel foglalkozott, min dolgozott. Korniss Péter az elmúlt fél évét mutatja be: oktatás és kiállítás online, albumszerkesztés és archívumrendezés, illetve ünnepség a Szépművészeti Múzeumban.

Furcsán hangzik, de az elmúlt félév a járvány dacára is nagyon mozgalmas időszak volt az életemben.

A 2020-ra tervezett fotográfiai projektemet sajnos fel kellett adnom. Utazni nem lehetett, sőt, a falut, Széket, ahová készültem, a helyzet súlyossága miatt, még vesztegzár alá is vették egy jó időre.

Ami a tanítást illeti, a Metropolitan Egyetemen órákat csak Zoomon tarthattam. Viszont az SZFE dokumentumfilm-rendező szakon az új osztályt személyesen akartam megismerni – tudtam, hogy később velük is már csak zoomon találkozhatok.

Szeptemberben kiállításom nyílt Szentpéterváron, a Rosphoto Múzeumban. Sajnos nem lehettem ott, a határokat lezárták, a múzeumban is csak korlátozott számban fogadtak látogatókat. Mégis, sok örömöm volt a kiállításban. A megnyitót kétszer tartották meg, 4 és 6 órakor, 20-20 fő részvételével. A kivetítőn én is jelen voltam, az itthonról videón küldött megnyitóbeszédemmel. Az egész ceremóniát Zoomon közvetítették. A végén a jelenlevők a kamera felé fordulva köszöntöttek – mi pedig a feleségemmel, szintén a kamera felé emeltük poharainkat.

Az erdélyi Kriterion Alapítvány jóvoltából lehetőséget kaptam egy fotóalbum megjelentetésére. Hajdú Áron, az alapítvány vezetője, egy gyűjteményes kötetet javasolt, az első képemtől, amelyet 1959-ben készítettem a Balettintézetben, a legutóbbi sorozatomig, a széki vendégmunkás asszonyokig. Egyszerűnek hangzik, de nem volt az. A tervező Murányi Zsuzsa volt, akivel már több könyvet csináltunk együtt, a szöveget Csorba Csilla írta. A szerkesztés több hónapig tartó munkája természetesen zoomon történt.

Decemberben befejezéshez közeledett legnagyobb vállalkozásom: az archívumom összeállítása. Mintegy huszonöt éve kezdtem el, de az elmúlt két évben már lett segítségre szükségem. Szerencsémre egy volt hallgatóm, Huszár Orsolya, aki a Metropolitan Egyetemen diplomázott, majd a Capa Központ munkatársa is volt korábban, vállalta, hogy velem dolgozik.

Évek óta foglalkoztatott a gondolat, hova is kerülhetne az archívumom. 2020 márciusában kerestem meg Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria főigazgatóját az archívum elhelyezésének gondolatával. Nagy örömömre azonnal igent mondott. December elején, mindössze tíz fő jelenlétében bensőséges ünnepséget rendezett a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában. Itt mutatták be az új fotóalbumot, itt adta át a Kriterion-koszorút Barabási Albert-László világhírű fizikus, a díj korábbi kitüntetettje, s itt hangzottak el Baán László köszönő szavai, amiből kiderült, hogy a munkám az intézményéhez tartozó Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetbe kerül, ahol önálló Korniss Péter Archívumként lesz kutatható.

2021. január 27-én Moszkvában, a Klasszikus Fotó Galériában nyílt kiállításom, Időfolyam címen, amelyről virtuális túra látható a galéria honlapján.

Nézd meg Korniss Péter, 2021. január hónap alkotójának többi posztját is!