A Fortepan képes cikksorozata új formátumban, vadonatúj tartalmakkal és új felületen jelentkezik szeptember 18-a óta minden pénteken délelőtt a hetifortepan.capacenter.hu címen. A korábban az Index nagyképes felületén futó, mostantól a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ gondozásában megjelenő cikksorozat a Fortepan digitális fotóarchívumhoz beérkező fényképeken megelevenedő történeteket dolgoz fel gazdagon illusztrált bejegyzésekben.
A 2020-ban megjelent cikkeket most összegyűjtöttük egy posztban.
Milliószámra ontották a lábbeliket a magyarországi üzemek az 1960-70-as években, de megsokasodtak a minőségi kifogások is. Vadonatúj technológiák ide, frissdiplomás tervezőművészek oda, a talpak csak leváltak. A korabeli felvételek mesés kirakatok és elegáns bemutatók képét őrzik, a vérmesen reklamáló vevők és a kitartó panaszoslevél-írók nemigen kerültek a kamerák elé. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Zofia Rydet – A 60-as évek Budapestje a legismertebb lengyel fotósnő képein
Csak negyvenes évei derekán kezdett autodidakta módon fotózni, mégis Zofia Rydet az egyik legismertebb lengyel fotográfus. Egy szerelmi viszony miatt többször megfordult Magyarországon az 1960-70-es években. Képein gyerekek és idősek hétköznapjai és a budapesti piacok tradicionális világa elevenedik meg. Írta: Tamási Miklós, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Város a határon – Szűcs Lóránd mérnök privát fotói Nagyváradról
Szocialista ringlispíl, fekete-fehér majális, baráti kirándulások és családi utazások egy egyre inkább elreteszelt világban, a semmiből kinövő panelnegyedek vonalas esztétikája: csak néhány évtizeddel ezelőtti, mégis alig ismert számunkra az a Nagyvárad, amibe egy amatőr fotós lencséjén keresztül leshetünk be, bepillantva a Ceaușescu alatti magyar polgárság hétköznapjaiba. Olvass tovább!
Formabontó klasszikusok – Tóth József Füles humoros reklámplakátjai az 1970-80-as évekből
A műterem a mosókonyhában volt, a (sztár)manökenek saját magukat sminkelték és Photoshop híján fénykép csak arról születhetett, ami ténylegesen összerakva, legyártva ott állt a kamera előtt. Az idén nyolcvan éves Tóth József Füles mesél a Fortepanra felkerült korabeli reklámfotóiról, amelyekkel szinte új műfajt teremtett. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Tervezetten természetes kastélyparkok – A tájképi kertek aranykora
Milyen szép tájba épült ez a kastély! – gondoljuk, és talán fel sem merül bennünk, hogy a természetesnek tűnő, festői környezet éppúgy gondos tervezőmunka eredménye, mint az épület. Nem úgy születtek, hogy valaki kiszúrt egy vadregényes romot az országútról, esetleg rábukkant egy bájos tóra vagy egy csendes erdei tisztásra, aztán elhatározta, hogy odaköltözik. A tavat, a tisztást, az országútról nyíló kilátást – sőt olykor magukat a romokat is – a legapróbb részletekig megtervezték, és nagyon sok munka árán hozták létre. Ma Magyarországon alig egy-két helyen csodálhatjuk meg eredeti környezetükben a főúri kastélyokat, pedig egykor a fényűzéshez éppúgy hozzátartozott a hatalmas park, mint az impozáns épület. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
1956 október végén konvojban érkeztek Hegyeshalomhoz a nyugati újságírók, hogy átlépjenek az éppen széthúzott vasfüggönyön, és tudósítsanak a magyar felkelésről. Így jött át egy svájci fotós, Jack Metzger is, aki a következő napokban Győrtől Budapestig fotózott gyászt, hősiességet, mámort és vagányságot. A forradalom ismeretlen képei: Metzger 1956-os felvételei most először Magyarországon, a Fortepanon. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Budapesti kacsaúsztató – Falusias élet a nagyvárosban
Budapest ma több mint kétszáz városrészből áll. Legtöbbjüket a folyamatosan növekvő főváros maga termelte ki, akár a központhoz közvetlenül kapcsolódó városias negyedekre, akár az új parcellázású kertvárosokra, nyaralónegyedekre gondolunk. Ugyanakkor nem csak zöldmezősen terjeszkedett a metropolisz, hanem mint egy kisgömböc, olyan településeket is magába olvasztott, amelyek korábban önálló életet éltek. Ezek egy része szinte változatlan formában őrizte évszázadokkal korábbi faluképét, mint Cinkota, Pesthidegkút, Békásmegyer vagy Soroksár. Többségük 1950-ben, Nagy-Budapest megszületésekor lett a főváros része. Ám a falvak beszippantása valójában már korábban elkezdődött. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
75 évvel később – Lissák Tivadar amatőr fotós nevelt lánya az 1940-es években és ma
A Fortepan lelkes látogatói egész biztosan ismerik Lissák Tivadar nevét és képeit. A tehetséges amatőr fotós archívumunk egyik fontos szerzője, pár évvel ezelőtt családja jóvoltából kétezernél is több képét tehettük közkinccsé. Felvételei rendszeresen szerepelnek a Fortepan anyagából rendezett kiállításokon, a Fény utcai piacon jelenleg kiállított képeit látva a szerző nevelt lánya is felvette velünk a kapcsolatot és érdekes részletekkel egészítette ki mindazt, amit a Lissák-fotókról eddig tudhattunk. Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Borzalom pasztell-színekben – Egy náci könyvelő színes fényképei a łódźi gettóról
1987-ben egy névtelen eladó 400 addig ismeretlen fényképet vitt be egy bécsi antikváriumba. A fotókon a világháború második legnagyobb gettójának színes felvételei, a lengyelországi Łódź szögesdrót mögötti zárt világa volt látható. A 200 ezer emberrel telezsúfolva nyomorgó, német nevén Litzmannstadt gettó hétköznapjai, ezúttal szép fakó színekben, a melleken sárga Dávid-csillaggal, vöröslő horogkeresztes zászlók alatt. Egy osztrák náci tisztségviselő, Walter Genewein képei a gettóról. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Egy kép minden kerületből –A Pro Urbe Budapest díjas közösségi fotóarchívumból
Fennállásának tizedik évfordulóján a Fortepan „Pro Urbe Budapest” díjat kapott a Fővárosi Közgyűléstől 2020. november 17-én. A jelölések többek között a II. és az V. kerületi polgármesterektől érkeztek – a Fortepan, mint a nemzeti emlékezet szívós építgetője úgy tűnik a fővárosi megosztottság csökkentéséhez is hozzájárulhat. Írta és a képeket válogatta: Török András.
Olvass tovább!
Pilisi csillagok – A legnépszerűbb magyar film, az Egri csillagok forgatása
Ha a kék turistajelzésen indulunk el Pilisborosjenőtől a Nagykevély alatt, és elhaladunk a kálvária, majd a különös formájú Teve-szikla mellett, egészen meglepő látnivaló tárul elénk. Egy várrom. Ott, ahol semmi keresnivalója nem lenne, hiszen hadászati célja nincs, láthatóan védhetetlen helyre és módon épült. Hiába keresnénk a történelemkönyvekben is. Ez az egri vár másolatának romja, melyet az 1968-ban bemutatott legendás film, az Egri csillagok díszletéül húztak fel. A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Elérhetetlen áruk fóruma – Nyugati árucikkek a szocialista Magyarországon
Beugrunk a Budapesti Nemzetközi Vásárra, megnézünk, megkóstolunk mindent, hiszen ott debütál az összes nyugati különlegesség. Aztán felfrissülünk egy amerikai üdítő mellett a presszóban, miután megtankoltuk a kocsit olasz szuperbenzinnel és beillatosítottuk magunkat francia parfümmel. De várjunk csak, hol és melyik években is járunk? Írta: Lukács Zsolt, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Hipnózis a plébánián – Drogrehab tábor Pilisszentkereszten a szocializmus alkonyán
Bár még tartott a szocializmus, volt, ahol a nyolcvanas években is egyházi részvétellel, spirituális megközelítéssel gyógyították az alkoholistákat, szipusokat, opiátfüggőket. Közösségterápia, hozzátartozók bevonása, őszinte beszélgetések, csoporthipnózis: egy nyitott pap és a tabutémának számító drogprobléma Urbán Tamás felvételein. Írta: Kolozsi Ádám, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Gyártelep a falu szélén – Így duzzasztotta többezresre Pétfürdőt a műtrágyagyár
Egy kis dunántúli falu egyszintes parasztházakkal és poros utakkal, mezőkkel és legelőkkel, alig több mint kétszáz lakossal. Így nézett ki Pétfürdő a huszadik század elején, amíg 1930-ban az addig lassan csordogáló idő egy csapásra fel nem gyorsult: ide építették a Péti Nitrogén Műtrágyagyárat és a Magyar Ammóniagyárat. Majd munkásfalut, uszodát, kultúrházat és templomot húztak fel az idesereglő dolgozók ezreinek. Írta: Gáspár Balázs, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
Kitalálja, hol járunk? – Nem költői a kérdés: mi sem tudjuk!
A „nem fogja kitalálni, mi történt” kezdetű, kattintásvadász címeket mindannyian ismerjük. Nálunk fordított a helyzet: mi nagyon is bízunk abban, hogy az olvasó ki fogja találni, mi történt. Vagy éppen hol. Ugyanis mi nem tudjuk. Írta: Zubreczki Dávid, képszerkesztő: Virágvölgyi István.
Olvass tovább!
2020 kedvencei – A 20 ezer idén feltöltött Fortepan képből a 30 legjobb
Sok minden történt a 2020-ban a 10 évessé vált Fortepan háza táján: a Heti Fortepan indulása, mini fotótárlatok a KultúrFényPont Galériában és a Fővárosi Önkormányzat Pro Urbe Budapest díja! Idén 20 ezer kép került fel az oldalra, ebből próbáltuk kiválasztani a kedvenc 30 kockánkat. Képszerkesztő: Tamási Miklós és Virágvölgyi István.
Nézd meg!
Kövesd a Heti Fortepan cikkeit 2021-ben is!