Bemutatjuk a 2020-ban a Pécsi József (1889-1956) fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár tiszteletére létrehozott fotóművészeti ösztöndíjat elnyert alkotókról készült interjúfilmeket. A videókhoz tartozó bevezető szövegeket Csizek Gabriella, a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 2020 kiállítás kurátora írta.
A Pécsi József (1889-1956) fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár tiszteletére létrehozott fotóművészeti ösztöndíjat 1991-ben alapította a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Célja, hogy segítse az önálló művészi tevékenységet folytató tehetséges fotográfusok pályakezdését, alkotómunkáját, művészi fejlődését, és kedvező feltételeket teremtsen a formanyelvében és tartalmában korszerű, színvonalas művek létrehozásához.
2011 óta a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. feladata, hogy az alkotóművészetet és az alkotóművészeket szolgálja, így többek között szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja a pályakezdést segítő ösztöndíjpályázatokat, többek között a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat is.
A 2020. évi ösztöndíjasok: Balogh Viktória, Bánhegyesy Antal, Bilak Krystyna, Nyíri Julianna, Piti Marcell, Sivák Zsófia, Szalai Dániel, Turós Balázs, Zagyvai Sára
Interjúfilm a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat 2020-ban elnyert alkotókkal
Balogh Viktória
Hogyan lesz egy elképzelt zenei karrierből Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj? Mi egy diákigazolvány szerepe a fotográfussá válásban? Hogyan tehető láthatóvá a kizökkent tér és miért maradt most láthatatlan a kizökkent idő? De főképp, vajon eljuthatunk-e a szivárvány lábához?Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, miközben megismerhetjük a kiállításban bemutatott, a természetközeli lét lehetőségeit vizuálisan megjelenítő projekt apró részleteit, elkészülésének folyamatát és nem utolsósorban Eriket is láthatjuk.
Bánhegyesy Antal
Mi történik, amikor egy végletesen más értékrendű embert ismerünk meg és folyamatos figyelmünkkel tüntetjük ki? A megfigyelés, a beszélgetés segít-e megérteni őt? Milyen változást idéz(het) elő egy ember személyiségében a „második élet” lehetősége? Mi köt össze lényegileg első ránézésre egymástól távolinak látszó fotóprojekteket?Többek között ezek azok a kérdések, amelyek körül a filmbeli beszélgetés forog. Közben pedig láthatjuk a kiállításon bemutatott fotósorozat révén Bandi életét, mindennapjait a nem várt és talán sorsfordító történés előtt és után.
Bilak Krystyna
Hogyan lesz a tinikorban kölcsönkért fényképezőgéppel való fotózásból hivatás? Miért fontos tudatosítanunk, hogy amikor fotót nézünk, az nem a „valóság”, hanem az arról készült fénykép, és ebből a különbségtételből mi következik? Mi érthető meg a világból, annak működéséből a képkészítés folyamatában, és ez vajon visszakereshető-e a kész képen? Milyen a sorozathoz tartozó munkanapló és hogyan függ össze a vázlatrajz az elkészült fotóval? Az interjúfilmben ezek a kérdések is felmerülnek, és láthatjuk a kiállított installáció képeit. Ha pedig elég kíváncsiak vagyunk, elengedhetjük megszokott képnézési sémáinkat és nem a fénykép tárgyába feledkezünk, hanem a kép működését tapasztaljuk meg. Így kap arcot a kiállított projekt és ismerhetjük meg az alkotót, Bilak Krystynát, aki „táncba hívta szemeinket”.
Nyíri Julianna
Milyen képek születhetnek, ha egy hosszú távú projekt témája a természet és annak alapelemei: a kövek és az égbolt? Hová vezethet, ha nem csak pillanatnyi látványokként tekint rájuk a fotográfus, hanem az évszázadnyi időben mérhető változások megmutatására is kísérletet tesz? Hogyan tud kiszabadulni a mindennapok monotonitásából egy űrszonda fedélzeti kamerájának segítségével? És nem utolsósorban milyen egy elképzelt, égbeli küldetés hajónaplója? Többek között ezekről is hallhatunk, miközben megismerhetjük Nyíri Julianna nemcsak a mostani tárlatban bemutatott, hanem az ezt megelőző években készült képeit is.
Piti Marcell
Miért áll egy fiatal nő egy mestergerenda végén? És mit lát onnan? Milyen belülről megélve és kívülről nézve az a szabadság, amit a természet körforgása és alapelemei diktálnak? Milyen kapcsolatban vannak az Apaföld sorozat múltidéző képei a Maga Ura széria élő jelent megmutató fotóival? A megrendezett fotó hogyan alkalmas arra, hogy hiteles dokumentuma legyen a valóságnak? És hogyan válhat évszázadok tudását, kultúráját meglepő harmóniává sűrítő, ikonikus képpé a napelem előtt népviseletben álló rejtélyes nő? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, miközben megismerhetjük Piti Marcellt és a kiállításban bemutatott fotóinstallációját, amelyben a saját döntésük nyomán tanyasi életformát választó és abban helyüket meglelő családokat mutat be, ahol az emberek a maguk urai.
Sivák Zsófia
Hogyan segít a középiskolai évek útkeresésében, ha sikerélményt ad a fényképezés? Tényleg el lehet bújni a fényképezőgép mögé? És mi történik, amikor már nincsen előttünk a kamera? Milyen terhet rakhat egy fotósorozat megvalósítása a készítőjére, és aztán vajon tud-e vidámabb témára lelni? Végül pedig, hogyan „ragad” a szériára egy kocsmai kiírás, és lesz belőle cím? Többek között ezekről is hallhatunk a beszélgetésben, miközben megismerhetjük Sivák Zsófia történetét és fotóit a régen közösségi térként működő kocsmák világáról, amelyeket az utolsó pillanatok egyikében, személyes perspektívából – saját múltja, gyermekkora megélt élményeinek visszfényében – örökített meg.
Szalai Dániel
Mit keresnek egy mondatban a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj és a tejtermelő szarvasmarhák? Mi is az a megfigyeléskapitalizmus és ennek vajon mi köze van az önkizsákmányoláshoz? Párhuzamba állíthatóak-e a humán társadalomban zajló folyamatok a szarvasmarhatelepek világában lévő törvényszerűségekkel? És végül, de nem utolsósorban, mi az a fotogrammetriai eljárás és hogyan lehet 360 fokos fotográfiai alapú képalkotással megmutatni egy szarvasmarhatartótelep panoptikumát? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben megismerhetjük Szalai Dánielt, megtudhatjuk, hogyan bukkant erre a témára, milyen összefüggésekre lelt a munkája során és hogyan használta fel fotográfiai tudását a valósnak tűnő, mégis végletekig absztrahált képek elkészítési folyamatában.
Turós Balázs
Mit keres egy fából készült műszaki kamera a nagymamával az őzek között az erdőben? Az új gép tesztelése miatt készített első, véletlenül fényt kapott fotó miért válhat a sorozat egyik központi képévé? Ábrázolhatóak-e fotókon azok a változások, amelyek megtöbbszörözik családon belüli szerepeinket: anyák, apák leszünk, de egyúttal gyermekei is maradunk a szüleinknek? És ebben a változásban mi magunk hogyan alakulunk mássá is, az édesanyját ápoló gyermekké, a gyermekét gondozó anyává, nagybácsivá vagy éppen házastárssá? Vissza lehet-e találni az „öröm-fényképezés”-hez? És nem utolsósorban, mi köze van a fényképezésnek a szeretethez? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, miközben megismerhetjük Turós Balázst és a kiállított fotósorozatot: egy család – az eltűnés és feloldódás organikus folyamatában líraian bemutatott – anatómiáját.
Zagyvai Sára
Mi köze a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjnak egy Kairó és Luxor közötti vonatozáshoz? És a guavé lé kesernyésen édes ízéhez? Milyen egy humuszból készült szivárványos hegy és mely távoli tájak képzetét idézi meg a róla készült kép? Az ételek, az ízek, az illatok és az emlékezet kapcsolata megjeleníthető-e egy fotósorozatban? Hogyan változik egy egzotikus hely online képe ételkonstrukcióvá és aztán újra fotóvá, hogy nézőjét az akkor éppen pont elérhetetlen helyekre elvigye egy képzeletbeli utazás során? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, miközben megismerhetjük Zagyvai Sára – a budapesti etnikai éttermek világát, azok messzi tájakat idéző dekorációját, valamint a belső utazások élményt adó lehetőségét is bemutató – fotósorozatát.
Nézd meg a Pécsi-ösztöndíjas sorozatokból álló válogatásainkat is!