Vékás Magdolna: A fotókon túl

A hónap alkotóját arra kértük, hogy mutassa be azokat a személyeket, dolgokat, kedvenceket, amelyek nem (csak) a fotográfiához kapcsolódnak, de szereti őket, inspirálóak számára.

A fotográfia mellett számomra az olvasás a legfontosabb. Könyvek között nőttem fel, édesapámnak körülbelül ezerkötetes könyvtára volt. Zömében klasszikus szépirodalom, de miután történelem-földrajz szakos tanár volt, számos szakterületéhez kapcsolódó könyvet is összegyűjtött. Az érettségi után egy évet dolgoztam a Pedagógus könyvesboltban, itt alkalmam nyílt megismerkedni a külföldi és magyar kortárs szerzőkkel, ettől kezdve magam is könyvvásárló lettem. Hogy ne legyen a lakásban mindenütt könyvespolc, nagy belmagasságú lakásunkban galériát építtettünk a mára több mint ötezer kötetre felszaporodó gyűjteményünknek.

A bátyám, Péter, operatőr, az ő inspirációjára nagyon sokat jártam, járok moziba. Örülök annak, hogy abban az időszakban voltam fiatal, amikor egymás után jöttek a nagy rendezők (Bergmann, Wajda, Fellini, Szabó, Makk, Fábri, stb.) nagy alkotásai. A filmes érdeklődés miatt gyakran úgy olvasok, hogy közben latolgatom, milyen forgatókönyvet lehetne írni az adott regényből.

Egy ilyen megfilmesítendő könyv Vavyen Fable Jégtánc című könyve. Minden benne van (bűnügy, szerelem, szeretet, bizalom, misztikum, halál, élet) ahhoz, hogy sikeres akciófilm készüljön belőle. Tilton szerepét Jeremy Ironsnak adnám…

Vavyen Fable: Jégtánc

Amikor kis időre elvesztem az emberiségbe vetett hitemet, (sajnos most ez fokozottan aktuális) előveszem H. E. Bates Három regényét. A második világháborús történetek mindegyike magában hordozza a sok szörnyűség mellett a reményt és az igazi kapcsolat mindent legyőző erejét.

H.E. Bates: Három regény

John Wain: Tél a hegyekben: A történetet olvasva követhetjük, hogyan alakul át, nem egészen egy év leforgása alatt a kissé ellenszenves, nagyképű, célorientált nyelvész a számára ismeretlen, távolságtartó, ellenséges walesi emberek és a hegyek hatására, egy mások problémáira érzékeny, elvekért is harcolni képes emberré.

John Wain: Tél a hegyekben

Nagyon élvezem a kortárs magyar irodalmat, rengeteg kiváló szerzőnk van. Amikor először olvastam Tóth Krisztinát, azonnal éreztem valami párhuzamot. A Pixelekben lévő rövid írásokhoz tervezek is képi illusztrációkat. De ami most történt, az egészen elképesztő! Egy antikváriumban megvettem a Hazaviszlek, jó? című könyvét. A 2009-ben megjelent kötetben a harmadik, Moszkva tér című novellában szerepel egy nő, aki a villanyvezetékeket fotózza a városban, mert érdekesnek találja az egymáshoz való viszonyukat. Ez a nő én vagyok a múltból megidézve! 1979-ben egy Stúdiós szinopszis munkámhoz (Kapcsolatok) villanyvezetékeket fotóztam, és minden ilyen képhez társult egy modellekkel megrendezett fotó. Ráadásul pont a Moszkva téren találtam egy hármas kapcsolódást, ami mellé egy családi fotót társítottam!

Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?
Villanydrót a múltból, 1979 © Vékás Magdolna

Az előző múlt-jelen-jövő történethez kapcsolódik egy japán szerző könyve, Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl. Négy nő története, akik egy varázslatos kávézóban visszamennek a múltba, azért, hogy a jövőjüket befolyásolják.

Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

Kun Árpád Boldog észak című könyve egy hihetetlen, de valóságon alapuló életút leírása, ami Benintől Norvégiáig kíséri végig egzotikus származású főhősét a reménytelen indulástól a megtalált boldogságig.

Kun Árpád: Boldog Észak

Hiszem, hogy az olvasással az ember, ha sokkal jobb nem is, de elfogadóbb, megértőbb, érzékenyebb lesz, és kinyílik számára egy sokszínű világ.

Nézd meg Vékás Magdolna, 2021. március hónap alkotójának többi bejegyzését is!

Leave A Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.