A hónap alkotóját arra kértük, hogy mutassa be azokat a személyeket, dolgokat, kedvenceket, amelyek nem (csak) a fotográfiához kapcsolódnak, de szereti őket, inspirálóak számára.

A művészeti munkán való agyaláson és a filozófiai könyvek, szövegek olvasásán túl az első tevékenység, ami eszembe jut az az aktív zenehallgatás, a koncertek és szinte minden egyéb, ami a zenéhez kapcsolódik. A hallgatási minőségre régóta nagyon kényes vagyok, így a legtöbb audiofil technikai magazint rendszeresen olvasom, és persze nagyon gyakran van rajtam nagy, vezetékes fejhallgató. Ami pedig a zenei műfajokat illeti, szinte mindent hallgatok, operától az elektronikuson át a black metálig. Opera terén az utóbbi években szinte csak Verdivel és Puccinivel voltam elfoglalva, őket meglehetősen jól is ismerem. Szeretem a régi és a mostani kritikákat olvasni, és szeretem a meghatározó klasszikus zenei magazinok által etalonnak nevezett felvételeket összehasonlítani. Ha kedvenc szoprán, akkor természetesen Maria Callas, ha tenor, akkor Jonas Kaufmann. Ha szóló lemez, akkor bármi Joyce DiDonatótól. Az elektronikus műfajban a két kedvenc Superpoze és Jon Hopkins. A black metál pedig egy végeláthatatlan, sötét massza, örök inspiráció- és energiaforrás évtizedek óta. Ha mondanom kellene egy-két zenekart, akkor a flamand Wiegedoodot és a svéd-holland Dödsritet emelném ki.

Ami a szépirodalmat illeti, az utóbbi évek nagy élménye volt Paul Austertől a Holdpalota, Az ​illúziók könyve és a New York trilógia, Julian Barnes-tól a Felfelé folyik, hátrafelé lejt, a The Noise of Time, a Flaubert papagája és a Levels of Life. A két kedvenc pedig Az ártatlanság múzeuma Orhan Pamuktól és a Lélegzethinta Herta Müllertől. Az idei versélmények tekintetében egészen különös és megrázó volt Wisława Szymborska válogatott munkáit tartalmazó, A növények hallgatása c. kötet.

Ha utazásokra gondolok, akkor Olaszországon túl Hollandia az örök vágyódás tárgya. Bátyám régóta él Hága közelében, mi pedig Eszterrel, a társammal gyakran töltünk nála időt. Túlzás lenne a második otthonunknak nevezni Hollandiát, de Rijswijk, Voorburg, Delft, Utrecht, Haarlem, és Leiden minden egyes alkalommal a hazatérés érzését váltja ki belőlünk.

Nézd meg Dezső Tamás, 2022. október hónap alkotójának többi bejegyzését is!