A hónap alkotója rovatunkban különböző aspektusból – aktualitások mentén és személyes nézőpontból – mutatunk be egy kortárs fotográfust vagy vizualitással foglalkozó alkotót, szakembert. Mivel foglalkozott a közelmúltban? Milyen helyeken fordul meg, mi érdekli a hétköznapokban? Ki a legfontosabb fotográfus számára, melyik a kedvenc könyve, milyen zenét szokott hallgatni? Ilyen, és ehhez hasonló témákról kérdezzük a hónap alkotóját.
A hónap alkotója 2023 júliusában Németh György.
1951-ben születtem egy Szegedhez közeli faluban, Sándorfalván, majd Mórahalmon éltem le szinte az egész gyerekkoromat. Vonzódásomat a tanyavilághoz és az ott élő emberekhez valószínűleg itt szerezhettem. Szegedre jártam gimnáziumba, később voltam asztalos, autószerelő, lakodalmi fényképész is, majd sok évig a szegedi tanárképző főiskolán dolgoztam, mint technikus, itt idővel pedagógus diplomát is szereztem. A fotografáláshoz, mint önkifejezéshez az itt végzett munkám folyamán kerültem közelebb. A Szegedi Fotóklub KONTAKT alkotócsoport tagja lettem, ahol pályáztunk, kiállítottunk, küldtük a képeket a fotómagazinba, pörgős élet volt ez akkor. Amatőrként mindig profi szerettem volna lenni, végül jó harmincasként az is lettem. Több évtizedig az MTI Csongrád megyei újságíró fotóriportereként gyakran dolgoztam a Szeged környéki tanyavilágban. Fotóztam az akkoriban létrehozott tanyagondnoki hálózat tevékenységét, és egyúttal az elöregedő, kiürülő „Homokháti tanyavilág” még élő lakosait, a még álló, gyakran száz évnél idősebb épületeit. Mivel gyermekkoromat ebben a világban töltöttem el, a téma megfogott, és máig sem ereszt el. Sokezer felvételem van az itt élőkről, és azokról is, akik már elhunytak azóta. A Sajtófotó Pályázatokon –több kategóriában díjazták képeimet. Két alkalommal szerepeltem a Word Press Photo kiállításon.
Az elmúlt 15 évben óraadó tanárként esemény- és sajtófotózást tanítok a Szegedi Tudományegyetem újságíró szakos hallgatóinak, illetve a szakképzési intézet hallgatóinak.
Jelenleg szabadonfutó fotósként folytatom a munkát a lehetőségeimhez képest. A még létező, autentikus tanyai lét eseményeit fényképezem. A sajtófotózást már jóideje (kevés kivétellel) nem gyakorlom, igy szabadon választom témáimat, amolyan „vadászó tipusú” fotográfussá váltam. Lehetőségeim szerint utazom jó sokat, és jó messzire. Dolgoztam Iránban, Kubában, Burmában, Vietnámban, Örményországban, Szingapúrban, Grúziában, Vietnamban és Európa legtöbb táján.
2015-ben Szebeni András létrehozta a ma „Szebeni Műhelyként” működő alkotó csoportot, ahol kiemelkedő fotóművész/fotóriporter barátaimmal együtt dolgozunk évente két hetet egy-egy közösen kiválasztott városban, és annak környékén.
Kis idővel ezelőtt, idén áprilisában átvehettem a Capa Központ, valamint a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztálya által alapított megtisztelő 2023-as Fotóriporteri Életműdíjat
