A hónap alkotóját arra kértük, hogy szubjektív szempontból mutasson be néhány, a számára fontos vagy az utóbbi időben figyelmét felkeltő fotográfust, illetve sorozatot, akik/amik nagy hatással voltak rá.
Joakim Eskildsen
Jóval azelőtt találkoztam Joakim Eskildsen Roma Journeys sorozatával, hogy eldöntöttem volna, a dokumentarista fotózás lesz az én utam – így talán mindig is az ő látásmódja gyakorolta rám a legnagyobb hatást. Minden, amit szeretek a fotóban, az megjelenik a munkábian – a misztikus fények, a festményszerű megjelenés, a humánum és a képek meleg hangulata, szerethetősége. Egy kiállításon találkoztam először a képeivel, és azonnal megrendeltem a Roma Journeys című könyvét, illetve nemrégiben az American Realities munkáját. Mindkettő komoly társadalmi kérdésekhez közelít, szeretettel, empátiával, a megismerés igényével.
Stanley Greene: Black Passport
Egy fekete útlevél, egy élet, amin nem a hatóságok pecsétjei hagytak nyomokat, hanem a Stanley Greene által megélt háborúk, konfliktusok, nők és nőkkel való konfliktusok. „Élj érdekes időkben” – szól a kínai átok. Stanley nem csak, hogy érdekes időkben élt, hanem az első sorban volt, amikor megborult a világ. Háborúk, halálok, otthon hagyott barátnők, frontvonalak, lábadozás egy csecsen lázadó lány karjaiban, depresszió és possztraumás stressz – az élet, ha nagykanállal fogyasztja egy háborús fotós. Ami megfűszerezi ezt a könyvet, az a nagyszerű holland könyvtervezővel, Teun van der Heijdennel való kapcsolata. Teun a fotókönyvimádók vallásának egyik földi helytartója, a kettejük beszélgetései alapján jött létre ez a megismételhetetlen műtárgy.
Kollányi Péter: Memento
Amikor ráömlött a vörösiszap Kolontárra és Devecserre, az egész magyar sajtó mellett én is ott voltam és dokumentáltam, ahogy a mindenüket elvesztett emberek próbálják menteni a még menthetőt. Utólag visszanézve azonban semmi nem adja vissza úgy ezt a szürreális döbbenetet, mint Kollányi Péter fotókönyve. Rendkívül inspiráló ez az indirekt megközelítés, olyan, mintha Kollányi minden felesleges elemet eltávolított volna képeiről és csak a katasztrófa abszurditása és a néma csend maradt volna megnézésük után.
Christoph Bangert: War Porn
„Ez nem egy szép könyv. Ebben nagyon rossz képek vannak” – adta kezembe ezt a könyvet Christoph Bangert egy perpignani kávézóban, és az addig élcelődő, derűs beszélgetés azonnal véget is ért. Mintha egy bombát dobtak volna le. Mint ahogy ez a könyv is egy nagyon súlyos problémát jár körül. Mi történik, ha kicenzúrázzuk a háborúk túl véres, túl erőszakos képeit? Ha hagyjuk a múltat megismétlődni? A könyv egy része össze van zárva, egy papírvágóval tudjuk csak kinyitni; olyan, mintha sebeket tépnénk fel. Olyan képeket látunk, amiket egy idő után Christoph már el sem küldött a képszerkesztőknek, mert publikálhatatlanok voltak. Brutalitásuk miatt nem kerülhettek egyetlen újság címlapjára sem. Ezzel azonban megfosztják a befogadót a sokszor kényelmetlen valóságtól, attól, hogy a háborúk semennyire sem szépek és heroikusak. Már ahhoz is erő kell, hogy ezt a könyvet elővegyük, nem hogy ahhoz, hogy kinyissuk lezárt oldalait.
Stiller Ákos, 2019. szeptember hónap alkotójának további posztjai:
A hónap alkotója: Stiller Ákos
Stiller Ákos: Vizuális napló