Robert Capa halála óta közel hét évtized telt el, a személye és a munkássága iránti érdeklődés azonban nem csökken: 2021-ben is több könyv, kiállítás, beszélgetés és cikk foglalkozott vele. Ezekből mutatunk be néhányat.
Magyarul is megjelent Capa A tetten ért halál című könyve
Tavaly számoltunk be róla, hogy 1938 után újra kiadták a ma már klasszikusnak számító Death in the Making című könyvet. 2021-ben pedig végre magyarul is megjelent a kötet, amelyet a Capa Központ és a Park Kiadó mutatott be. A kötetről Korniss Péter fotográfus és Rochlitz András, a Park Könyvkiadó alapítója beszélgetett, a moderátor Gyárfás Dorka volt.
Capa Space néven nyílik intézmény Yorktownban
Yorktownban kevesen tudják, hogy városukban (egészen pontosan a Amawalk Hill Cemetery-ben) nyugszik minden idők egyik legnagyobb háborús fotográfusa. Mellette pedig az édesanyja, a testvére, Cornell Capa, és az életrajzírója, Richard Whelan. Elise Graham művész és yorktowni lakos 2017-ben fedezte Capa sírját, és meglepve tapasztalta, hogy a fotográfia egyik nagy alakját ilyen szerény módon temették el. Graham már régóta szeretett volna egy művészeti központot a városban, és miután többet megtudott Robert és Cornell Capa életéről, úgy döntött, hogy létrehoz egy fotográfiai kiállítóteret Robert Capának szentelve. Most, néhány évvel később, ez az ötlet valósággá válik. Graham és a társalapító, Tim Hartung építész létrehozta a Capa Space-t, és nonprofit szervezetként bejegyezték New York államban. Céljuk, hogy megfelelő helyet találjanak Yorktownban, addig is a Bethany Arts Community ad pénzügyi támogatást és helyet az új szervezet rendezvényeinek.
Close Enough: Robert Capa kiállítás a 2021-es Photo Londonon
A Photo London egyik idei kiállítása Robert Capa fényképeit mutatta be. „A kiállítás címe egyszerre utal és megkérdőjelezi Capa ikonikus fotográfiai mantráját. A Close Enough felidézi azokat a jeleneteket, amelyeknek szemtanúja volt, a vállalt kockázatokat, azokat a kihívásokat, amelyekkel a tragédiák és a halál fotózása során szembesült, miközben kívülálló szemlélő maradt, valamint e fotográfiai megközelítés mai örökségét” – írták a kiállításról. A Kogan gyűjteményből ötven vintage Capa-fényképet lehetett megtekinteni.
A kiállítás kapcsán egy online beszélgetést is tartottak Capáról és örökségéről. Résztvevők: David Kogan OBE, újságíró, törénész, a Magnum Photos korábbi igazgatója; Dr. Lauren Walsh, a NYU Gallatin Photojournalism Lab vezetője, a Conversations on Conflict Photography szerzője; Peter van Agtmael fotográfus, a Sorry for the War szerzője.
Eddig ismeretlen Capa- és Chim-képek kerültek elő
Diana Dolev, Capa egykori élettársának lánya mutatta meg azokat a korábban nem látott képeket, amelyeket Robert Capa és David ‘Chim’ Seymour készített a családjáról, illetve beszélt a neves fotográfusokkal való találkozásairól.
„Feltételezem, anyám és Robert Capa valamikor 1948 és 1950 között találkoztak Haifában. A szépségéről és varázsáról híres Pita felkeltette Capa figyelmét és egy pár lettek. […] Capa legalább egyszer meglátogatta családi házunkat Binyaminában. A látogatás során képeket készített az anyámról, a nagymamámról, a nővéremről és rólam. A családról készült képek soha nem voltak kitéve a házban, és édesanyám a Capa által készített fényképeket egy szekrény fiókjában tartotta a többi családi fotóval együtt. […] Azt mondta, Capában leginkább az nyűgözte le, hogy rendkívül szívélyes és barátságos volt, és ugyanolyan figyelmes volt egy híresség és egy takarítónő irányába.”
A harctéri fotózás múltja és jelene
„Tudtad, hogy az egyik első fotós, aki a hadszíntérre merészkedett gépével, a magyar származású Robert Capa? Vajon ma is igaz az a legendás mondása, hogy Ha nem elég jók a képeid, nem vagy elég közel?” – a Petőfi TV Filmklub műsorában Galán Géza vendége Tóth Balázs Zoltán fotótörténész volt, aki a hadifotózás múltjáról, jelenéről és legjelentősebb alakjairól mesélt.
A nyughatatlan Robert Capa
„A 20. század egyik legjelentősebb fényképésze, Friedman Endre Robert Capa néven vált világhírű fotóssá. Fotóival megmutatta, hogy milyen a harcmező, a szenvedés és azt is, hogy milyen közelről a halál. Élete negyven éve alatt jelentőset alkotott annak ellenére, hogy néhány képéről a mai napig vitatkoznak a szakemberek” – az Erdélyi Magyar Televízió műsorának Kultúrcsepp című műsorában többek között Csizek Gabriella kurátor mesélt Robert Capáról.
Ismeretlen Capa-kép és egy párizsi kávézó magyarok szemén keresztül
A Capa blogon is jelentek meg Robert Capával kapcsolatos posztok: bemutattunk egy eddig ismeretlen Robert Capa-képet, amelyen Gerda Taro is látható, illetve a párizsi Café du Dôme-ról – a hely, ahová Brassaï, Kertész és Capa is járt – szóló, 1926 és 1939 között magyarországi újságokban megjelent tudósításokból válogattunk.
Nézd meg a 2020-ból származó Robert Capa-híreket is!