Robert Capa-hírek 2020-ból

Robert Capa halála óta közel hét évtized telt el, a személye és a munkássága iránti érdeklődés azonban nem csökken: 2020-ban is számos kiadvány, kiállítás, tanulmány és cikk foglalkozott vele. Ezekből mutatunk be néhányat.

Újra kiadták a Death in the Making című könyvet

A Damiani és az International Centre of Photography gondozásában újra kiadták a ma már klasszikusnak számító Death in the Making című könyvet, amelyet eredetileg 1938-ban publikált Capa, egyfajta tisztelgésként a spanyol polgárháborúban a Franco fasisztái ellen küzdő férfiak és nők, civilek és katonák előtt. Az album csak a konfliktus legelső évének eseményeit fogja át, de a háború érzelmeinek teljes spektrumát bemutatja, a kezdeti izgatottságtól a modern hadviselés kínzó valóságáig. A második világháború, majd az ’50-es évek amerikai kommunista paranoiája miatt némileg feledésbe merült a könyv, de azóta jelentős kultusza lett. Az új kiadás nagy felbontású, szkennelt képeket és kiegészítő kutatásokat is tartalmaz, de megtartja az eredeti, André Kertész által kialakított elrendezést, Capa szövegeit és Jay Allen író előszavát. Az egyik legfontosabb új információ, hogy a kiadványban nem csak Capa és Taro, hanem David „Chim” Seymour képei is szerepelnek.

Robert Capa: Death in the Making © artbook.com

Robert Capa kiállítások

A Saar-vidéki Saarlouis város Ludwig Galerie nevű intézményében Robert Capa munkássága és a Saar-vidéki munkái címmel rendeztek kiállítást, amely száz képen keresztül mutatta be a fotográfus életművét. A háborús képeken és híres emberek portréin túl a tárlat középpontjában a francia VU magazinnak 1934 szeptemberében készített Saar-vidéki tudósítás állt, melyben Capa nem sokkal az 1935-ös népszavazás előtt örökítette meg a térség atmoszféráját.

A berlini Új Zsinagóga – Centrum Judaicum Robert Capa: Berlin. Nyár 1945 című tárlata (amely 2021 májusáig látható) több mint száz berlini, a felszabadulás utáni nyáron készült Capa-képet prezentál. Capa ekkor még amerikai egyenruhát viselt, a fotói a várost, a rombolás mértékét, a szövetségesek katonáit, a berlini lakosokat és gyerekeket mutatják meg. A képek követik a fotóriporter sorsdöntő nyarának útját, amely mind az életében, mind a karrierjében fordulatot hozott.

© cosmopolis.ch

A Capa in Color kiállítás első európai állomása 2015-ben a Capa Központban volt, 2020-ban Torinóban lehetett látni.

Új könyv a Life magazinról

A Life magazin és a fotográfia ereje (szerkesztők: Katherine A. Bussard és Kristen Gresh) című könyv azt mutatja be, hogy milyen úttörő szerepet játszott a legendás amerikai újság a fotóesszé műfajának alakulásában. Az 1936 és 1972 között megjelent magazinnak többek között olyan fotográfusok dolgoztak, mint Larry Burrows, Henri Cartier-Bresson, Margaret Bourke-White és Robert Capa. A normandiai partraszállás, harcok Olaszországban, Hemingway – csak néhány téma, amelyről fotóesszét készített Capa a Life magazinnak.

Lakók a házból, amelyet Capa képe mentett meg

Három évvel ezelőtt indult kampány, hogy megmentsék a Robert Capa egyik spanyol polgárháborúban készített felvételén beazonosított madridi Peironcely 10. szám alatt lévő lakóházat. Az épület ma is áll, a Madrid No Frills újságírója pedig meglátogatta a jelenleg ott élő embereket, akik hamarosan új, modern házakba költöznek, nem csak azért, mert, ahogy az a felvételekből is látszik, az életkörülményeik nem megfelelőek, hanem mert a házban tervezik megnyitni a spanyol polgárháború múzeumát.

Robert Capa: Gyerekek játszanak a szétlőtt homlokzatú Peironcely utca 10. számú ház előtt. Madrid, 1936. november–december © Robert Capa/International Center of Photography/Magnum Photos

Lehet-e még közel menni?

A dailynews.com oldalán Hans Gutknecht fotóriporter a koronavírus-járvány kapcsán elmélkedett Capa (egyik) legendássá vált mondásáról és a pandémia következményeiről: „Soha nem láttam az új koronavírus-járvány kitöréséhez hasonlót, és az, ahogyan évek óta történeteket mesélek, megváltozott miatta. »Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel«, mondta egyszer a híres fotográfus, Robert Capa. Ezt mindig komolyan vettem. Számomra arról szólt, hogy olyan közel legyek az eseményhez vagy az emberhez, akit/amit fényképezek, amennyire lehetséges. […] Már nem tartom a 24 mm-es nagylátószögű objektívet a dokumentálás elsődleges eszközeként a fényképezőgépemen. Túl közel kell állnom ahhoz, hogy használjam.”

Tanulmány André Kertész és Robert Capa kapcsolatáról

A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárgy című kötetében (amely ingyen letölhető) Fisli Éva írt tanulmányt Egy kapcsolat verzójára. André Kertész és Robert Capa címmel – az írás a két magyar származású fotográfus személyes, szakmai és családi kapcsolataiba nyújt betekintést: „Kertész Andor és Friedmann Endre Budapesten születtek, de csak Párizsban ismerték meg egymást. Richard Whelan 1934 tavaszára teszi megismerkedésüket. Mindketten a Montparnasse emigránsai voltak; Kertész ekkorra már befutott, Friedmann egyelőre a megélhetésért küzdő fiatal volt. Kertész noteszében 1935 áprilisában és októberében találtam egy bizonyos Friedmann Andréról bejegyzést. Friedmann az édesanyjának 1935. szeptember 30-án említette a találkozásukat, amikor azt írta: »Ne ess kétségbe jó Anyú, ha minden nem megy egyenessen és könnyen, én nem vagyok ügyetlen és majd csak befutok. Mutattam utolsó képeim Kertész-nek, aki itt tényleg a leghíressebb és tényleg nagyon meg volt elégedve.« Ekkor Kertészről még némi tiszteletteljes távolságtartással beszélt, amikor azonban »Capa« 1938-ban Kínából írt a Kertész házaspárnak, a levél már tele volt játékos közvetlenséggel”. Olvass tovább!

John Steinbeck és Robert Capa útján

„1947-ben, a vasfüggöny leereszkedésének kezdetén Európában, John Steinbeck amerikai író, valamint Robert Capa, híres háborús fotós, hathetes utazásra indult a sztálini Oroszországba. Egy évvel később kiadták A Russian Journal című könyvüket, amely a hétköznapi szovjet emberekről fest szimpatikus portrét és enyhén gúnyolja a nyugat Kreml-ellenességét. Hetven évvel később, Julius Strauss volt moszkvai tudósító és Thomas Dworzak, a Magnum Photos elnöke úgy döntött, hogy újrajárják ezt az utat. A tervük az volt, hogy megismerjék a modern Oroszországot és a két meghatározó szovjet utódállamot, Ukrajnát és Grúziát. Strauss és Dworzak november 23-án tartott előadást az MCC Média Iskola diákjai számára, amelyben bemutatták közös projektjüket” – olvasható a Mathias Corvinus Collegium oldalán. A közös előadás sajnos nem elérhető, de a Julius Strauss-szal készített The Ethics of War Journalism podcast meghallgatható.

Könyvek, amiket olvasott Capa, és művészek, akikre hatással volt

A Capa blogon is jelentek meg Robert Capával kapcsolatos posztok: a „kizökkent idő”-t és a felszabadulás képeit bemutató képválogatásokon túl megmutattunk három könyvet, amit olvasott Capa, illetve három művészt, akit megihletett a fotográfus alakja.

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük