A hónap alkotóját arra kértük, hogy mutassa be azokat a személyeket, dolgokat, kedvenceket, amelyek nem (csak) a fotográfiához kapcsolódnak, de szereti őket, inspirálóak számára.

Inspirációként sokszor olyan, számomra fontos dolgok felé fordulok, amelyek bár nem kötődnek szorosan a fotográfiához, mégis feltöltenek energiával, ötletekkel, és a következő anyagaimra, sorozataimra is hatással lehetnek, illetve sokat segíthetnek abban, hogy mi felé induljak el. Vagy csak azért, mert a tevékenység közben teljes mértékig ki tudok kapcsolni, vagy azért, mert újabb ötleteket ad, hogy hogyan vagy mit fényképezek.

Ha időm engedi, akkor szeretek mélyebben elmerülni a könyvolvasásban, a zenehallgatásban, a filmnézésben és a sportban.

Az olvasás terén fontos, hogy a könyvnek komoly mondanivalója legyen és elgondolkodtasson. Azt szeretem igazán, amikor az olvasása közben utazom, ilyenkor teljesen át tudom engedni magam az éménynek, és ez sokat segít abban, hogy folyamatosan életben tartsa a kíváncsiságot bennem a világ iránt.

Az egyik nagy példaképem és számomra irigylésre méltó életet élő ember David Attenborough, akinek nagyon szeretem az Egy ifjú természettudós történetei című könyvét. Hihetetlen történeteket ír le egy olyan világról, amely fiatal korában még szinte érintetlen volt, de napjainkra már teljesen eltűnt. Ugyanakkor nagyon érdekes rálátás arra is, hogyan lett ő az elmúlt ötven évben az, aki…

Egy másik fontos könyv is az ő nevéhez kötődik az Egy élet a bolygónkon. Nagyon jó könyv, amiben a szerző tökéletesen érzékelteti, hogy a világ mennyire rossz irányba halad, és azt is, hogy hogyan lehetne ezen változtatni. A történetből film is készült. Ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném az iskolákban.

A harmadik könyvről, amiről írni szeretnék, Matthew Macconaughey Zöld lámpa című könyve, amely nagyon jól megmutatja, hogy egy sikeres életút milyen nehézségeket tud magában rejteni és egyúttal rengeteg ötletet és tanácsot ad ahhoz, hogy ha el akarsz érni valamit az életben, akkor hogyan állj hozzá és hogy próbálj meg megtenni mindent a céljaidért.

Különböző stílusú zenéket és egy ideje podcasteket is szeretek hallgatni, amikor csak tehetem. Ez segít, hogy mélyebben elmerüljek a gondolataimban.

Az utóbbi időben bakelit (vinyl) lemezeket kezdtem el gyűjteni és nagyon érdekes újra felfedezni azokat hangzásokat, amelyek gyerekkoromban természetesek voltak. Nagyon szeretem például Bruce Springsteen 1973-as Greeting from Asbury Park című albumát, ami még most is egy zseniális zenei hangzású album.

Vagy a The Qualitons Echoes című albumát, akik magyar zenekarként az 1970-és évek zenei világát elevenítik meg.

Ajánlom Lovas Rozi, a Radnóti színház színésznőjének Egyszer lent című podcastjét, amelyben olyan emberekkel beszélget, akik egyszer egy nagy pofont kaptak az élettől, és arról mesélnek, hogyan álltak talpra ebből a nehéz helyzetből.

A filmek sokszor nyújtanak képi inspirációt. Az utóbbi években két olyan film volt, ami nagy hatással volt rám: az egyik a 2018- bán Oscar díjat kapott Nomadland. Ebben a filmben a történet már eleve mélyen megfogott, de a szereplők természetessége (talán azért is, mert a főszereplőkön kívül mindenki magánember és önmagát játsza a filmben) és a képi világ, amit a rendező és az operatőr megalkotott, nagyon közel áll az én látásmódomhoz. Szívesen lettem volna a film standfotósa… 🙂

A másik, ami szintén az elmúlt évek felfedezése, a Captain Fantastic. Ennek a története is közel áll hozzám. A főszereplő édesapa (Viggo Mortensen) érdekes és különleges környezetben neveli a gyermekeit. Igazán jól mutatja be, mennyire nehéz úgy felnevelni ebben a mai világban a gyerekeket, hogy bár mi azt gondoljuk, jót teszünk velük, a körülöttünk lévők méigs teljesen az ellenkezőjét gondolják. Tanulságos történet. Persze még rengeteg filmet tudnék felsorolni, amiről azt gondolom, érdemes lenne megnézni.

A sport kisgyermekkorom óta fontos szerepet tölt be az életemben. Huszonhárom éves koromtól nyolc éven át aikidóztam. Majd megismerkedtem a sziklamászassal, ami a legfontosabbá vált számomra. Nemcsak az adrenalin és a fizikai erőnlét miatt, amit ez a sport adni tud, hanem azért is, mert nagyon sok jó barátom lett ez alatt több mint tíz év alatt. Sok időt töltök emiatt a természetben, ami szintén létfontosságú lett számomra. Sok extrém sportfilmet is nézek, amelynek a képi megoldásai sokszor hihetetlenek és csodálatosak.

Ilyen film például a A völgy lázadása (Valley Uprising), ami a Yosemite Nemzeti Park sziklamászó múltját mutatja be.

Vagy a Free Solo, amit Jimmy Chin rendezett és ő volt az egyik operatőre is. 2018- ban Oscar-díjat kapott a legjobb dokumentumfilm kategóriában. A történet Alex Honoldról szól, aki szabad mászással (kötél nélkül) több száz méter magas sziklákat mászik meg. Persze a mászás a mai napig fontos, és mivel teljes koncentrációt igényel, ezért teljes mértékig kikapcsol, és nem csak egy sport, hanem életfilozófia lett számomra.

Továbbra is keresem azokat az inspirációkat, amelyek a szabadság élményét adják és észrevétlenül beépülnek a munkámba.

Nézd meg Bácsi Róbert László, 2022. július hónap alkotójának többi bejegyzését is!