1 éves a Capa blog!

Egy évvel ezelőtt, a Capa Központ megnyitásának ötödik évfordulóján indult el a Capa blog. Most megmutatjuk az elmúlt egy év öt legnépszerűbb kortárs fotográfiával és fotótörténettel kapcsolatos posztját, illetve interjúját, és további öt érdekes írást.

Urbán Tamás: Padok a Műegyetem K épületének sarkánál, Budapest, 1972 © Urbán Tamás/Fortepan

TOP5 KORTÁRS FOTOGRÁFIA

A Capa-nagydíj 2019 nyertese: Bánhegyesy Antal

A Capa-nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot. A Capa-nagydíj 2019 nyertese Bánhegyesy Antal lett.

Javítóintézetek kortárs fotósorozatokban

A javítóintézetek a társadalom többsége számára elzárt, nem látható helyek, területek. Olyan kortárs fotográfusok sorozataiból válogattunk, akik különböző országokban, különböző nézőpontokból mutatják be a javítóintézetek tereit és fiataljait.

Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek

Erdei Krisztina 2017-ben nyerte el a Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat, ennek segítségével hozta létre a Vénusz születése és más történetek című sorozatát, amely a Dzsumbuj volt lakóinak a jelenével foglalkozik.

A 2019-es Hemző-díj nyertese: Csudai Sándor

2019-ben Csudai Sándor nyerte el a Hemző Károly-díjat a több anyagból álló pályázatával. A zsűri nemcsak a magas színvonalú és változatos tematikájú portfóliót értékelte – háborús tudósítás, képriportok, utcai fotó és drónfelvételek –, hanem azt is, hogy a leginkább „hemzős” pályázat volt az övé.

A 37. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasai

A 37. Magyar Sajtófotó Pályázat újdonsága volt, hogy a MÚOSZ Nagydíjat és az André Kertész-nagydíjat elnyerő fotográfusok nevét csak a 37. Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján hirdették ki. A rendezők 2019. április 4-én, a Capa Központban jelentették be, hogy 2019-ben a MÚOSZ Nagydíjat Radisics Milán szabadfoglalkozású fotográfus, míg az André Kertész-nagydíjat Bődey János, az Index.hu fotóriportere nyerte.

TOP5 FOTÓTÖRTÉNET

Három ikonikus fénykép, amit megidéz a Ruben Brandt, a gyűjtő című film

A Ruben Brandt, a gyűjtő című filmben számtalan képzőművészeti utalás található, ugyanakkor néhány fotóművészeti alkotást is megidéz Milorad Krstić rendező. André Kertész, Brassaï és Henri Cartier-Bresson képei, amelyek animált formában egy-egy pillanatra feltűnnek a képsorok között, a fotóművészet ikonikus darabjai.

John Sadovy: Az ’56-os forradalom képei (Robert Capa Aranyérem, 1956)

John Sadovy az egyik első nyugati fotóriporter volt, aki eljutott Magyarországra az ’56-os forradalom idején, tudósításáért megkapta a Robert Capa Aranyérmet, amelyet a Tengerentúli Amerikai Hírügynökség alapította a magyar származású háborús fotográfus, Robert Capa tiszteletére. A díjat 1955 óta minden évben átadják „a legjobb publikált fotóriportnak, amely kivételes bátorságot és vállalkozó szellemet kíván”.

5 dolog, amit Urbán Tamástól tanulhatsz a fotográfiáról

Urbán Tamás 1945-ben született Szatmárnémetiben. Először mérnöknek, majd a MÚOSZ Újságíró Iskolájában tanult. Az 1960-as évektől a 2000-es évekig fényképezett, pályafutása alatt több hírlap és magazin fotóriportere volt. 2018-ban megkapta a Fotóriporteri Életműdíjat. Most megmutatunk öt dolgot, amelyre pályafutása és képei tanítanak.

5 dolog, amit André Kertésztől tanulhatsz a fotográfiáról

André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor, 1894–1985) magyar származású fotóművész volt, akit az egyetemes fotótörténetben a modern fotográfiai látásmód egyik megteremtőjeként tartanak számon. Érzékenysége, képeinek líraisága számos későbbi fotográfusra nagy hatást gyakorolt. Most megmutatunk öt dolgot, amelyre pályafutása és képei tanítanak.

Robert Capa 1948-as budapesti képeinek a nyomában

„A város olyan volt, mint egy szép nő, akinek kiverték a fogait” – írta Robert Capa Budapestről 1948-ban, amikor hat hétig fotózta a még romos magyar fővárost. De hol járt pontosan Capa? Mikor örökítette meg a vasúti összekötő híd újjáavatását? Hol fotózta le Rákosi Mátyást? Melyik romokban álló hotel tetejére ment fel? Tudj meg többet a legendás fotóriporter Budapesten készült képeiről!

TOP5 INTERJÚ

„Ahol nem robban fel a léghajó” – interjú Nagy András Balázs Béla- és IMAGO-díjas operatőrrel

Nagy András érzékeny látásmódját elsősorban operatőri munkásságából – többek között a Bibliotheque Pascal, a Fehér tenyér vagy az Örök tél című filmekből – ismerhetjük. A mozgóképes munkák, a konstruált látványok létrehozása mellett egy szabadabb, sajátos fotográfiai univerzumot épít. Chrono című, első egyéni kiállítása az elmúlt két-három évben készült fényképeiből mutatott be válogatást a Capa Központ Project Room termében – ebből az alkalomból kérdeztük.

A Capa Központ 2019-es Futures-tehetségei: Geibl Kata

„A fotográfiára számomra egyfajta nyelv, amivel jobban ki tudom fejezni magam, mint szavakban. A sorozataim is általában így épülnek fel, van egy tézisem, amit szépen apránként képek segítségével mesélek el” – ismerd meg Geibl Katát, a Capa Központ egyik 2019-es Futures-tehetségét!

A Capa Központ 2019-es Futures-tehetségei: Ádám Anna

„Mixernek tartom magam, aki különféle médiumokat keverve összművészeti koktélokat hoz létre színházban vagy kiállítótérben” – ismerd meg Ádám Annát, a Capa Központ egyik 2019-es Futures-tehetségét!

A Capa-nagydíj zsűrije 2019-ben: Spengler Katalin

„A fotó sokkal többre képes annál, minthogy a valóságot dokumentálja. A fotó megjeleníti a szemünk számára láthatatlan jelenségeket is” – ismerd meg Spengler Katalint, a Capa-nagydíj idei zsűrijének elnökét!

„A fotó elég sokrétű médium és jól hajlítható” – interjú Szalai Dániel fotográfussal

Szalai Dániel fotográfust kezdetekről, kitérőkről, a képalkotás lehetőségeiről, a csirkék kultúrtörténetéről és a technológia világra gyakorolt hatásáról kérdeztük.

TOVÁBBI ÖT ÉRDEKES ÍRÁS

Mi történt a fotográfiában 2018-ban? – Virágvölgyi István képszerkesztő

Virágvölgyi István képszerkesztő, a Capa-nagydíj titkára szerint az alábbi események és kiállítások voltak a legfontosabbak a tavalyi évben itthon és külföldön.

Mi történt a fotográfiában 2018-ban? – Gerhes Gábor képszerkesztő

Gerhes Gábor képzőművész, egyetemi oktató szubjektív beszámolója a 2018-as évről.

Három magyar, aki fényképezte a spanyol polgárháborút

1939. április 1-jén ért véget a spanyol polgárháború. A katonai konfliktusban számos magyar vett részt – katonaként, orvosként vagy éppen fotográfusként. Horna Kati, Révai Dezső és Robert Capa is Magyarországról indult el a nagyvilágba, majd Párizsból ment a spanyol polgárháborúba, hogy 1936 és 1939 között sajátos látásmódjával örökítse meg a harcokat és/vagy a hátországot.

Varga Tünde: Élet a város peremén túl: a Dzsumbuj nem látható története (részlet)

Erdei Krisztina Vénusz születése és más történetek című kiállítása annak az egyéves munkafolyamatnak az eredménye, amelyet a 2017-ben elnyert Budapest Fotográfiai Ösztöndíj tett lehetővé számára. A kiállításhoz készült katalógusba Varga Tünde, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszékének egyetemi docense írt tanulmányt Élet a város peremén túl: a Dzsumbuj nem látható története címmel.

Cserna Endre: Pictures on Speed (részlet, CAPAZINE – LET’S PLAY)

„Korunk és a legfiatalabb generációk jellemzéseiben rendre előkerülő téma, hogy mennyire a technológiák bűvkörében élünk, és hogyan gyengül folyamatosan a kapcsolatunk a valósággal. Mivel a CAPAZINE-ben szereplő fiatal magyar alkotók ebben a közegben dolgoznak, az esszémben a kiadványbeli munkáikat is e kérdéskör felől vizsgálom” – Cserna Endre (1997) szakszövegíróként vett részt a CAPAZINE – LET’S PLAY workshopon. Pictures on Speed című írásában a műhelymunka alatt készült fotósorozatokra reflektált.

A legelső bejegyzés Robert Capa és John Steinbeck szovjetunióbeli utazásáról szólt, amely a vasfüggöny leereszkedése utáni feszült hangulatban az újságok mellett az FBI figyelmét sem kerülhette el.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük